Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://www.vital.hu)

Proksa Szandra nem vetkőzött

Proksa Szandra, a 2005-ös évi Miss Universe Hungary szépségverseny győztese, természetes szépsége ellenére nem futott be számottevő karriert a modellvilágban. A szakma visszásságát kicsit csalódottan szemlélő Szandra a győzelme óta is megőrizte báját és tökéletes formáját. A karrierje ilyetén fordulásáról és szépségének titkáról exkluzív beszélgetésben vallott nekünk.

- Hogyan kezdődött a karriered a szépségiparban és mit értél el?

- Több szépségversenyen indultam. Először kisebbeken, például voltam megyei szépségversenyen a Somogy-ország szépén, aztán egy kisebb balatoni versenyen, amely egy országos modellverseny volt és utána kerültem a Miss Universe Hungary szépségversenyre, amit sikerült is megnyernem 2005-ben. Ez azzal járt, hogy kimehettem Bangkokba (Thaiföld) egy hónapra a világversenyre, ahol jótékonykodtunk, készültünk a show-ra és különböző rendezvényeken vettünk részt, például az AIDS-világnap alkalmából rendezett eseményen.

- Magyarországon mit jelentett a 2005-ös győzelmed? Például milyen nyereményeid voltak?

- Kisebb ajándékokat kaptam, mint például tévé, dvd-lejátszó, de kaptam egy éves ingyenes fogorvosi ellátásra jogosító utalványt is. Emellett ingyen járhattam fodrászhoz is egy darabig, de olyan, hogy esetleg kaptunk volna egy kocsit, vagy akár egy lakást, hát sajnos ilyesmi nekem nem járt.

- Egy ilyen győzelem elvileg előre vetít egy komoly modellkarriert. Milyen szerződéseket kaptál a szépségkirálynői koronád mellé?

- Külföldön ez valóban komoly karrierrel jár, de itthon már szinte minden második nap szépségversenyeket rendeznek, és gondolom emiatt kicsit elértéktelenedett ez a verseny, így itthon nem várható különösebb előrelépés ezen a pályán. Manapság már azt se tudni, melyik lány melyik versenyen lett szépségkirálynő, és sajnos a Miss Universe Hungary megnyerésének se lett különösebb értéke. Pedig anno ez egy nagyon nagy jelentőségű verseny volt, amire mindenki odafigyelt. De az is benne van, hogy itthon nincs a szépségipar ezen részének olyan nagy kultúrája, mint külföldön.

- Hogyan készültél fel a versenyekre?

- Jelentősebb felkészülésekre nem volt szükségem, hiszen amúgy is rendszeresen sportoltam. Elsősorban futottam és edzőterembe jártam, de a felkészülés mindössze annyit tett ki, amit a verseny általában magával vonzott. De sose kellett fogyókúrázni, vagy drasztikusabban diétázni. Szerencsés alkat vagyok.

- Mennyire változtatta meg az életed, hogy győztél a szépségkirálynő-választáson?

- A verseny után annyiban, hogy többet jártam fel Siófokról Budapestre, amiből végül felköltözés lett. Sok embert megismertem, de jelentősebb változást nem hozott az életemben. A szépségkirálynői győzelmem után abban bíztam, hogy néhány évig bent tudok maradni a modellvilágban és meg is tudok belőle élni, de ez nem jött össze. Volt ugyan néhány lehetőség, amivel természetesen megpróbáltam élni, de sajnos rengeteg olyan volt, amit vissza kellett utasítanom. Több lehetőség lett volna férfimagazinoknál, ha levetkőzöm, mert így kerülhettem volna címlapra, de mivel ezeket visszautasítottam, kikerültem a körből és többet nem hívtak. Tehát azzal, hogy visszautasítottam egy-két olyan felkérést, ahol le kellett volna venni mindent, sikerült kigolyóznom magam a szakmából. Én maximum a fürdőruhás fotózásig voltam hajlandó elmenni, de ez kevésnek bizonyult. Akik manapság gyakori szereplők a médiumokban azok a playmate-ek, de mögöttük egy sokkal profibb menedzsment áll, akik jobban tudják a lányok jövőjét egyengetni. Nem beszélve arról, hogy minden bizonnyal sokkal bevállalósabbak, mint amilyen én voltam. Így könnyebben eladható a szépség. Egy playmate érdekesebb, mint mondjuk egy „mezei” szépségverseny győztese. Az én karrierem sajnos nem futotta ki magát, de már nem is helyezem a modellszakmára a hangsúlyt. Az önmenedzselés szinte lehetetlen ismeretségek nélkül, a modellügynökségek meg nagyon telítettek, így esélytelen a továbblépés.

- Ma Magyarországon a modell lányok körében a természetesség vagy a plasztikáztatás érdekesebb? Milyenek a tapasztalataid az általad megismert lányok körében?

- A plasztikáztatás nagyon előtérbe került. Ebben vannak olyan dolgok, amiket tulajdonképpen elítélek, és van, amit kevésbé. Én a sportolás fontosságát tartom szem előtt, amely sokat javít egy lány külsején, csak kérdés, mennyire lusta valaki. A plasztikázások közül nem mindennel van bajom. Az ajakfeltöltéseket, zsírleszívásokat fölöslegesnek tartom, de ha egy lánynak szép alakja van, de kicsi a melle és meg szeretné nagyobbítani egy kicsit, az még belefér. Főleg ha ettől érzi jobban magát. Ugyanebbe a kategóriába tartozik nálam, ha valakinek túlságosan nagy az orra vagy eláll a füle. De például olyan, hogy valaki megcsináltatja a vádliját vagy a fenekét, szerintem értelmetlen. Ezek mind korrigálhatók a sporttal. A plasztikáztatásnak amúgy irtó nagy divatja lett manapság, lustaság miatt szívesebben választják ezt az egyszerűbb szépítő módszert a modellek, ahelyett, hogy a természetességre törekednének. A feltöltött szájakat meg konkrétan nem is értem, hiszen nem szép.

- A hazai és a nemzetközi szépségkirálynő-választáson megismert lányok körében mennyire volt divatban a plasztikáztatás?

- Bangkokban a világversenyen volt olyan lány, akinek szinte az egész arca át volt alakítva. Ennek szerintem semmi értelme sincs, hiszen egy ilyen szépségversenynek talán inkább a természetességről kellene szólnia, de ezek szerint már ez sem szempont. Sajnos már nem kötelező a természetesség. Nem is nézik, hogy mennyi műtétet végeztek el rajtad, és így sok plasztikáztatott mellű lány volt. Valamiért ez egy nagyon elfogadott dolog lett, de amúgy semmibe nem szóltak bele.

- Melyik ország szépségkirálynőjével volt Bangkokban jó viszonyod?

- A lengyel lánnyal voltam jóban, mert ő volt a szobatársam. De jóban voltam a német és az ír kislánnyal is. Érdekes volt, hogy kontinensenként klikkesedtek a lányok. Mindent összevetve nem alakult ki nagy barátság senkivel sem. Például nem levelezek a lengyel vagy német lánnyal.

- Jól tudom, hogy egy híres profi bokszoló a párod?

- Igen. Ő Kovács Attila, a Vipera. Jelen pillanatban nagyváltósúlyban ő a világbajnok az egyik szervezetnél. Már egy éve vagyunk együtt. Érdekes módon nem rajta keresztül kerültem kapcsolatba a profi boksszal, mert valahogy mindig szerettem ezt a sportot. Mindig a kedvenceim közé tartozott és ha lehetett, néztem a tévében. Most már Attila minden meccsére kimegyek, de itt-ott figyelem a többiek eredményeit is. A boksz mellett a K1-et és az utcai harcosokat is szeretem. Valahogy ezek nálam összefonódtak. Egyszer megtetszett és azóta mindig nézem. Meg azért is szeretem ezeket a sportokat, mert az egyéni teljesítményről szól, amit én nagyon nagyra tartok. Már műsorvezető is voltam egy utcai harcos országos bajnokságon.

- Mint balatoni lány, milyen sportokat űzöl szívesen?

- Én mint balatoni lány, úszni nem is nagyon tudok. Kiskoromban jártam uszodába, de sajnos akkor megijesztett a tanítónő, így aztán el is ment a kedvem a mélyvíztől. Vitorlázni szeretek, de azt is csak passzívan. Vitorlákat már nem húzgálok. Hozzám leginkább a tánc áll közel. Régebben jártam társastáncra, amit mindig imádtam. Ezt szeretném folytatni.

- Mi lesz Proksa Szandrából öt év múlva?

- Most csinálom a jogosítványt, ami remélem előbb vagy utóbb meg is lesz. Amúgy egy főiskolát már elvégeztem, de a nyelvtudásomat még nagyon szeretném fejleszteni. Hiába van két nyelvvizsgám, nagyon keveset használtam, és most nagyon szeretnék javítani ezeken. Jelen pillanatban egy autólízing cégnél dolgozom, mint hitelelbíráló, de a későbbiekben szeretnék egy saját vállalkozást, akár a szépségiparban. Napról napra gondolkodom, de egyelőre még nem tudom, merre tovább.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://www.vital.hu/sztareletmodi/proksa_szandra