Távol áll tőlünk, hogy bárkinek is kedvét vegyük a természetjárástól vagy a kertészkedéstől. Jó azonban ha tudjuk, hogy a közismert mérgező növényeken kívül – mint a gombák egy része, az aranyeső, a tiszafa, a gólyahír, réti boglárka, kutyatej stb. – számos olyan növénnyel is találkozhatunk környezetünkben, amelyekről talán nem is sejtjük, hogy gyökerének, szárának vagy termésének elfogyasztása igen súlyos következményekhez, akár tragédiához vezethet.
Gyöngyvirág
Ezzel a nagy csoportokban élő, évelő növénnyel nemcsak a világos erdőkben, cserjésekben, ligetekben hanem a díszkertekben is találkozhatunk. Fürtös virágai májusban és júniusban nyílnak, melyek általában fehér, esetleg halványzöldek. A kellemesen erős illatú virágzatból kifejlődő piros termése, borsó formájú és nagyságú, mely augusztus és szeptember között érik be.
A növény minden része mérgező anyagot tartalmaz. Tragikus kimenetelű mérgezések is ismertek. Pár évvel ezelőtt egy óvodás korú gyermek halálához vezetett, hogy a gyöngyvirágcsokrot tartalmazó vázából a vizet kiitta. A legtöbb mérgezést azonban a vörös bogyók elfogyasztása okozza, de veszélyt rejt a virág szárának, levelének szopogatása, rágása is.
A mérgezés tünetei két fázisban jelentkeznek. Az elsőben rosszullét, hányás, gyomor- és bélrendszeri bántalmak (hasi fájdalom, hasmenés), kábultság és zavartság észlelhető. A pulzusszám 60 alá zuhan, a vérnyomás emelkedik, szívritmuszavarok lépnek fel. Ezt követően a pulzus gyengül, alig tapintható. A második fázis hirtelen követi az elsőt. Ebben a pulzusszám emelkedik, a vérnyomás csökken. Az eszméletvesztést követően a szívműködés leáll.
Ellátás: Azonnali orvosi ellátásra gyomormosásra, gyógyszeres terápiára van szükség.
Maszlag
Az erős lágyszárú, egynyári növény 30-100 cm-es nagyságot is eléri. A trombitaszerű 6-10 cm-es, világos ibolyaszínű vagy fehér virágai júniustól szeptemberig nyílnak. Termései augusztusban és szeptemberben érnek be, melyek mogyoró nagyságúak és a gesztenyéhez hasonlóan kezdetben zöldek és tüskések. Az érett termésburok megbarnul, szétnyílik. Magja kicsi, vese alakú és sötétbarna. Jellegzetessége, hogy az egész növény kellemetlen szagot áraszt. A maszlagot megtaláljuk a legelőkön, parlagokon, nitrogénben dús száraz talajokon. Az egész növény mérgező. Előfordulhat, hogy a magvak lencse, vagy más élelmiszerbe keverednek. Pár éve egy kollégium minden lakóját kórházba szállították kezdetben még mentővel, majd rövidesen autóbusszal is, mert az üzemi konyhán maszlaggal fertőzött főzeléket fogyasztottak.
A növény alkaloidokat tartalmazó hatóanyaga a központi és perifériás idegrendszer működését veszélyezteti. A mérgezés tünetei: általános nyugtalanság, beszédzavar, sírógörcs, esetleg eufória, hallucináció. Felléphet mozgászavar, rángógörcs és mozgáskoordinációs zavar is. A légzés és a pulzus szapora, erős szívdobogás és vérnyomás-emelkedés tapasztalható. A pupillák kitágulnak, a bőr kivörösödik, kiszárad. A testhőmérséklet megemelkedhet.
Ellátás: Hányatás. A mérgezés orvosi ellátást igényel: gyomormosás, gyógyszeres terápia.
Nadragulya
A cserjeszerű, évelő növény 30-150 cm magasra nő. Sötét ibolyás, harang alakú virágai és fényes, fekete elvétve sárgás színű termései vannak. Jellegzetessége, hogy nyáron a növényen egyszerre található meg a virág a zöld és az érett termés. A nadragulya kedveli a világos erdőket, ott gyakran az utak mentén találkozunk vele. A növény minden része mérgező. Az édeskés, cseresznye formájú termések fogyasztása okozza a legtöbb mérgezést. 3-4 bogyó a gyermek, 10 termés elfogyasztása a felnőtt halálát okozhatja.
A maszlag okozta mérgezéshez hasonlóan itt is a központi és a perifériás idegrendszer károsodik, a tünetek is hasonlóak. A mérgezést követően hamarosan nyugtalanság, izgalom, sírógörcs, akaratzavar, vitustáncszerű állapot, mozgáskoordinációs zavar jelentkezik. A beteg félre beszél, esetleg őrjöngési roham jelentkezik. A légzés és pulzusszám emelkedik a vérnyomás is nő. Jellemző tünet, hogy a pupillák maximálisan kitágulnak, magasra szökik a testhőmérséklet, a bőr kipirul és szomjúságérzet jelentkezik. Ez a rendkívül gyorsan és hatékonyan mérgező növény a gyilkos eszközök toplistáján hosszú ideig nem panaszkodhatott gyászos helyezésre. Évszázadok alatt rengeteg ember életét oltották ki nadragulyával.
Ellátás: Azonnali hányatás és gyors kórházba szállítás szükséges. A betegnek a kórházban kimossák a gyomrát és gyógyszeres ellátásban részesítik.
A hánytatás technikája
A hányatás technikája A beteggel először itassunk kb. fél liter sós meleg vizet. (Gyermekeknek szánt folyadékba tilos sót tenni!) Ezt követően ujjunkkal, esetleg egy kanál nyelével ingereljük a garat falát, mindaddig amíg a hányás el nem kezdődik. Ezt addig ismételjük, amíg a hányadék mennyisége közelítően megegyezik a megitatott folyadékéval. (Ezt a beavatkozást természetesen a felnőttek maguk is elvégezhetik).
Mire figyeljünk a hánytatás során
• Nézzük meg, hogy a betegnek van-e protézise, ha igen, akkor vegyük ki.
• A hányatás során a gyerekek könnyen haraphatnak. Ha nem egy kanál nyelével hányatunk, akkor a sérülések elkerülése végett az ujjunkat tekerjük körbe egy vászonzsebkendővel.
• A beteg arcát fordítsuk a föld felé, mivel fennáll a hányadék légcsőbe kerülésének veszélye.
• A mérgezettet mindig úgy szállítsuk az orvoshoz, hogy a kísérő a beteget állandó megfigyelés alatt tudja tartani. A gyerekeknél arra is ügyelni kell, hogy minden esetben a hasukon feküdjenek.
• A mérgezést kiváltó anyag gyorsabb azonosítása és a célirányosabb kezelés elérése érdekében az először kijött hányadékot őrizzük meg és adjuk át az orvosnak. A megmaradt növény és bogyó maradványait is vigyük magunkkal.