Milyen jó lenne néha, ha képesek lennénk megszabadulni a kellemetlen emlékektől! Egy új amerikai kísérleti gyógyszer ezt ígéri - könnyen lehet, hogy hamarosan elég lesz bevenni egy kis pirulát és búcsút inthetünk a rossz emlékeknek.
Az új szert egyelőre nem egyszerű szerelmi csalódások, vagy főnöki leteremtés élményeinek semlegesítésére szánják. A kísérleti fázisban komoly poszttraumatikus stressztől szenvedő betegen tesztelik, mindenekelőtt Irakból hazatért katonákon, akik közül sokat az átélt élmények hatására rémálmok gyötörnek, pihentető álmok helyett újból és újból átélik a háború borzalmait, ennek következtében ingerlékenyebbek, valamint koncentrációs és alvási zavaroktól szenvednek.
Ma minden nyolcadik Irakból hazatérő katona poszttraumás betegséggel küzd, de nagy segítség lehet az új szer a civil életben átélt borzalmak, például szerencsétlenségek vagy bűnesetek áldozatai számára is. A probléma abban rejlik, hogy nem sokat tudunk arról, hogy az agy miért idézi fel újra és újra az átélt borzalmakat, vagyis kevés az információnk az agy tárolási és visszaidézési mechanizmusainak működéséről. Mindazonáltal történtek előrelépések a területen, az új szer is az új felismeréseknek köszönhető. A tudósok rájöttek, hogy miképpen kerülnek át az emlékek a rövid távú memóriából a hosszútávú memóriába, a gyógyszer pedig e folyamat megszakításán alapszik.
A gyakorlatban ez a következőképpen nézne ki: a beteg egy pszichológus segítségével felidézi a kérdéses eseményt, majd beveszi a gyógyszert és annak hatására elfelejti a traumatikus élményeket. Hogyan lehetséges ez? A kutatók egy eredetileg magas vérnyomás kezelésére alkalmazott szerrel szerzett tapasztalataik alapján gondoltak arra, hogy hatóanyaga alkalmas lehet a poszttraumatikus stressz kezelésére.
A szer egyik „mellékhatása” ugyanis az, hogy hatással van az adrenalin termelődésére - színészek is gyakran alkalmazták lámpalázuk csillapítására. Roger Pitman, a Harvard Medical School pszichiátere szerint „az agyban történő adattárolásnak van egy szakasza, mely az információval való első találkozást követően és a végleges rögzülést megelőzően zajlik. Ezt megszilárdításnak nevezi a tudomány.” A hatóanyag ebbe a folyamatba avatkozik be, ugyanis a stresszhormonoknak, így az adrenalinnak is hatása van az emlékek fixálásában.
Egyes tudósok szerint az extra adrenalinlöket lehet az oka a borzalmas események ilyen mély bevésődésének. Amikor tehát felidézik az eseményeket és a szerrel csökkentik az adrenalinszintet, tulajdonképpen másként mentik el az egész élményhalmazt.