A 23. és 32. terhességi hét között világra jött koraszülöttek 23%-ának vérében kétféle mycoplazmát is kimutattak: az ureaplasma urealyticumot és a mycoplasma hominist. Habár ez a két baktérium 80%-ban megtalálható a hüvelyi és méhszáji váladékban, a kisbabáknál általában nem végeznek vizsgálatot ezekre a fertőzésekre.

A felfedezés, hogy a koraszülött kicsik egynegyede eleve fertőzötten jön világra, fontos lehet a súlyosabb szövődmények megelőzése érdekében. Náluk gyakrabban fordul elő szisztémás gyulladásos reakció (SIRS), a bronchopulmonáris dysplasia (BPD), és megemelkedett interleukin (IL)-6-szint. Minél fiatalabb az idő előtt befejeződő terhesség, annál nagyobb a fertőzések aránya.

Az adatok egy, az alabamai koraszüléseket vizsgáló tanulmányból származnak, melyben 457, 23. és 32. hét között született koraszülöttet vizsgáltak 1996 és 2001 között. 351 babánál és édesanyjuknál találtak pozitív U. urealyticum és M. hominis teszteredményeket.

Robert Goldenberg professzor véleménye szerint mivel ezek a fertőzések igen gyakoriak és összekapcsolhatók a SIRS-szel és talán a BPD-vel is, talán célszerű lenne beoltani a kicsiket az Ureaplasma urealyticum és/vagy a Mycoplasma hominis ellen, kiegészítő kezelésként pedig antibiotikumos kezelést is kaphatnának. Felmerül az a kérdés is, hogy talán a koraszüléssel veszélyeztetett asszonyok antibiotikus kezelésével csökkenteni lehetne a szülés környéki megbetegedéseket és haláleseteket.

A nemi szervek mycoplazmás fertőzésének feltárása nem része a klinikai gyakorlatnak. A csecsemőkori szepszis gyanúja esetén nem alkalmaznak ezekre a mikroorganizmusokra hatékony gyógyszereket. A mycoplazma csecsemőbetegségeket okozó hatásával kapcsolatos bizonytalanságot eloszlatják az egyre gyűlő bizonyítékok. Az eredményeket az American Journal of Obstetrics & Gynecology januári számában közölték.