2009-től törvény tiltaná a szoláriumok használatát a 18 éven aluli fiatalok részére, a szakértők azonban úgy vélik, ez önmagában nem elég. „A mesterséges UV-sugárzás minden korosztály számára súlyos egészségi kockázatokkal jár” – mondta el az Európai Bőrrákmegelőzési Társaság (European Society of Skin Cancer Prevention, röviden Euroskin) elnöke a társaság 5. nemzetközi konferenciáján.
Az elnök szerint a helyzet riasztó. Németországban például – minden figyelmeztetés ellenére – 12 millió polgár rendszeresen, 4 millió – többnyire fiatal – pedig akár hetenként kétszer keres fel napstúdiót. „Csaknem mindegyikük a műtőasztalon fog landolni,” – mondta el a német Dermatológiai Prevenciós Társaság (ADP) elnöke. Az országban évente száznegyvenezer ember betegszik meg bőrrákban, és évente több mint kétezren halnak meg rosszindulatú melanomában. A tendencia emelkedő, különösen fiataloknál. A kezelésre ma már évente 3 milliárd eurót fordítanak.
A szakemberek szerint az, aki 30. életéve előtt rendszeresen szoláriumba jár, 75 százalékkal növeli annak kockázatát, hogy élete folyamán rosszindulatú melanomában betegedjen meg. „A szoláriumhasználat következtében fokozott rákkockázatról szóló aktuális tanulmányi eredmények magukért beszélnek” – mondta az Euroskin elnöke. A szervezet évek óta igyekszik elérni, hogy az EU egységesen szabályozza a napstúdiók üzemeltetését és használatát. Törekvéseik eredményeként 2007 óta Európa-szerte minden új barnító készülék sugárerősségét 0,3 watt/m²-ben maximálták. A legtöbb szolárium azonban még régi készülékeket használ, amelyekre ez a korlátozás nem vonatkozik.
A társaság szakemberei szerint az is szabályozásra szorul, hogy kik használhatják a barnítógépeket: a gyermekek és 18 éven aluli fiatalok mellett az érzékeny és világos bőrűek, valamint a vörös vagy szőke hajúak részére meg kellene tagadni a napstúdiókba való belépést. Ahol mellesleg elengedhetetlennek kellene lennie, hogy a képzett személyzet az első szoláriumozásnál ne csak a látogató korát és bőrtípusát vizsgálja meg, de az esetlegesen a bőrt érzékennyé tevő gyógyszerfogyasztásra is kérdezzen rá. Ilyen személyzet a legtöbb helyen nincs. Franciaország, Svédország és Svájc már rendeletben szabályozza a szoláriumok üzemeltetését.
A szervezet EU-hoz szóló kilencpontos beadványa további védőintézkedések bevezetését is szorgalmazza. Ilyenek például a pénzbedobós gépek és a barnulásgyorsítók betiltása, valamint annak megtiltása, hogy a szolgáltató cégek a szoláriumhasználat előnyös egészségügyi hatásait reklámozhassák.
Indoklásuk szerint ugyanis szolárium nem segíti a szervezetet a D-vitamin-termelésben, és ugyanígy nem alkalmas öngyógyításra sem például akné vagy neurodermitis esetén. Ha orvosilag indokolt UV -besugárzás szükséges, az pedig csak egészségügyi intézményekben, orvosi felügyelet mellett történhet.
A bőrrákmegelőzési kongresszuson az előadók hangsúlyozták, hogy nincs szükségünk szoláriumra, napi 15 perces séta teljesen elegendő ahhoz, hogy a napi D-vitamin szükségletet fedezzük, A-vitamin esetleges hiányát kiegyenlített táplálkozással, hallal vagy élelmiszerkiegészítőkkel kell kompenzálni.