A koleszterinszint alakulását nagyban meghatározza a táplálékunkban lévő zsírok minősége. A főként állati eredetű élelmiszerekben található telített zsírsavak kedvezőtlenül befolyásolják a koleszterinszintet, ezért a mérleg nyelvének a főként növényi eredetű telítetlen zsírsavak fogyasztása felé kell billennie. Ezek a zsírsavak nemcsak csökkentik a koleszterinszintet, de emelik a védő hatású, „jó” HDL-koleszterin arányát.

Az állati zsírok, a vörös húsok (sertés, marha), a vaj és a magas zsírtartalmú tejtermékek helyett növényi olajok, margarin, szárnyasok (főként a csirke és a pulyka), halak és sovány tejtermékek fogyasztása javasolt.

A belsőségek (velő, máj), a feldogozott hústermékek (felvágottak, kolbászok), és a szárnyasok zsíros bőrének fogyasztása szintén kerülendő.

A növényi olajok közül a telítetlen omega3 és omega6 zsírsavakban gazdagok különösen jótékony hatásúak. Ezek a zsírsavak például az olíva-, szója, lenmag-, repceolajban találhatók meg, de ideális forrásaik a tengeri halak is, melyeket érdemes legalább heti egy alkalommal beépíteni az étrendünkbe.

A kedvező koleszterin-összetétel érdekében az élelmiszerek rosttartalma is meghatározó, mivel a növényi rostok – főként a vízoldékonyak – gátolják az étellel bevitt koleszterin felszívódását. Ilyen rostok találhatók a legtöbb gyümölcsben és zöldségben, a hüvelyesekben, és a zabban. Fogyasszunk tehát ezekből minél többet. A gabonafélék közül az értékes rostokat tartalmazó teljes kiőrlésű kenyereket, liszteket, fehér helyett pedig barna rizst válasszunk, és az is jó, ha kerüljük a rántás használatát.

Az ételkészítés során jobb, ha mellőzzük a sok zsiradékot igénylő eljárásokat: az olajban sütés, panírozás helyett válasszuk a grillezést, a párolást; a sütéshez pedig használjunk kevés olajat igénylő teflonserpenyőt, cserépedényt (pl. római tálat).

Jó tudni azt is, hogy a koleszterin ajánlott bevitele napi maximum 300 mg, de ez magas vércukor- és vérzsírszint esetén még alacsonyabb lehet.