Amióta új vesét kapott, a korábban csak ponyvaregényeket olvasó 37 éves Cheryl Johnson a szépirodalomért és olyan szerzőkért rajong, mint Dosztojevszkij és Jane Austin. A nő bizonyos abban, hogy a szervátültetés révén nem csak a normális életre való esélyt, de új személyiségjegyeket is kapott.

Cheryl Johnson tíz éve küzd veseproblémákkal. Sokáig dialízisre szorult, 2001-ben pedig már átesett egy sikertelen szervátültetésen. Tavaly májusban ismét megoperálták – a műtét ezúttal sikeres volt. Elmondása szerint az első műtét után idegbajos és harapós lett, a tavaly májusban elvégzett második beavatkozás azonban sokkal pozitívabb változásokat hozott. Cheryl örökre hálásnak érzi magát a donor, egy 59 évesen aneurizmában elhunyt nő családja iránt. „A16 éves fiam visszakapta a mamáját. Nagyon tisztelem a családot, akik nekem adták ezt a vesét. A legjobbat adták, amit adhattak – esély a normális életre.”

Cheryl esete nem egyedülálló, szervátültetés utáni személyiségváltozásokról sok transzplantált beteg számolt már be. A szédülősből hegymászóvá lett nő, vagy egy meggyilkolt gyermek szívét megkapó, és a műtét után megöléséről rémálmodó kislány esetére egy elmélet szerint a sejtszintű memóriában kell keresni a választ, tudományosan megalapozott magyarázat azonban nem létezik.