A civilizált országokban a fiúgyermekek gyakrabban halnak meg, mint a kislányok. Részben ez az oka a férfiak rosszabb életkilátásainak – fedték fel a Pennsylvaniai és Dél- Kaliforniai Egyetem kutatói.

15 ország több száz évre visszamenő adatait vizsgálva az derült ki, hogy a csecsemőhalandóság nemek közti különbsége 1970-ben érte el a csúcsot, nem kevesebb mint 30%-kal. Az elmúlt évtizedekben ez a szám az orvostudomány fejlődésének, a császármetszéseknek és a újszülöttosztályok létesítésének hála jelentősen csökkent.

„A történelmi trendek fent említett visszafordulása azt jelzi, hogy a nemek közt nagy különbség van a biológiai sérülékenység szempontjából. A különbözőség mértéke függ a környezettől és az egészségügyi feltételektől” – magyarázta a szerző, Eileen Crimmins, a USC Davis Gerontológiai Fakultásának munkatársa.

A fiú csecsemőknek 60%-kal nagyobb az esélyük arra, hogy éretlenül jöjjenek a világra és emiatt különféle betegségek alakuljanak ki náluk, mint pl. a respiratórikus distress szindróma (súlyos légzési elégtelenség). Nagyobb testük és fejük miatt gyakrabban szenvednek sérüléseket vagy halnak meg a szülés során. A 20. században a csecsemőhalálért főként a fertőző betegségek, mint pl. a hasmenéses megbetegedések ill. a szülés során fellépő komplikációk és a koraszülések voltak felelősek.

Az intenzív osztályok elterjedése különösen a kis súlyú és koraszülött babáknak segít életben maradni, állítja a tanulmány. 1970 óta a császármetszések száma 5%-ról 20% fölé emelkedett. Fiúgyermek esetén 20%-kal gyakoribb a műtéti szülésbefejezés.