Mit keres a horgolótű a műtőben? Dr. Peter Lawrence, a Kalifornia Egyetem vezető érsebésze gyakran használ horgolótűt, nem eredeti rendeltetése szerint, hanem a visszértágulat kezeléséhez. Az általa kifejlesztett eljárás lehetővé teszi a comb, a vádli és a boka tájékán lévő beteg visszerek oldalágainak minimálisan invazív beavatkozással járó eltávolítását.
A visszérműtét során a bőrön ejtett apró bemetszésen át a vénás csomó alá egy vékony csövet vezetnek be, melynek hegyén fényforrás található – ez segít megvilágítani a vénákat. A kezelendő területre egy sóoldat, lidokain és epinefrin keverékéből álló oldatot juttatnak, mely egyrészt fájdalomcsillapításra szolgál, másrészt hatására az erek vastagabbá, és ezzel jobban láthatóvá válnak.
Ezután a bőrön bemetszést ejtenek közvetlenül a kezelendő visszér mellett, majd egy kissé átalakított horgolótű segítségével kihúzzák és eltávolítják azt. Az eltávolított visszér helyére speciális oldatot fecskendeznek, mely segít összehúzni a szöveteket és megelőzni a visszamaradó vér miatt esetleg kialakuló véraláfutásokat és vérömlenyeket.
A járóbeteg-ellátás keretében végzett visszérműtét elvégzése után az érintett területre nyomókötést helyeznek, a beteg egy órán belül hazamehet, és 48 órán át fel kell polcolnia a lábát. Varratra nincs szükség, a visszamaradó sebhelyek mindössze szeplő nagyságúak.
A módszert önmagában és más visszéreltávolító módszerekkel együtt is alkalmazzák, a betegek utánkövetéséből kiderült, hogy műtét utáni komplikációk (fertőzés, nagyobb fájdalom vagy vérömleny) mindössze rövid távon alakulnak ki. Emellett a módszer előnye az is, hogy a közvetlen megvilágítás miatt kevés eltávolítandó visszér marad felderítetlen.