Mindez annak dacára történik, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal januári ajánlása szerint kétévesnél fiatalabb gyermekeknek – éppen az életveszélyes komplikációk megjelenésének kockázata miatt – nem adhatók ilyen készítmények.

A pittsburghi gyermekkórház sürgősségi osztályának vezetője, Dr. Raymond Pitetti a Pediatrics folyóirat augusztusi számában kifejtette, hogy a fent említett gyógyszerek kisgyermekeknél légzésleállást (apnoét) okozhatnak. Az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központ adatai alapján Amerikában évente mintegy hétezer 11 év alatti gyermek szorul sürgősségi ellátásra a nátha és köhögés kezelésére szolgáló gyógyszerek miatt. Ez alapján Pitetti azt a javaslatot tette, hogy az intenzív osztályokra életveszélyes állapotban bekerült gyermekeket rutinszerűen vessék alá átfogó toxikológiai vizsgálatoknak.

Dr. Randall G. Bond, a Cincinnati Gyógyszer- és Méreginformációs Központ orvos-igazgatója ezzel szemben úgy véli, amellett, hogy az ilyen vizsgálatok „hasznosak” lehetnek, a köhögéscsillapító gyógyszerek és az életveszélyes tünetek közötti ok-okozati kapcsolat nem egyértelmű.

Egyes szakértők felvetették, szándékos vagy nem szándékos mérgezések is szerepet játszhatnak a gyermekekben jelentkező életveszélyes mellékhatások kialakulásában, azonban mostanáig a téma szisztematikus tanulmányozására nem került sor. Pitetti és munkacsoportja ezért olyan kétévesnél fiatalabb gyermeken végzett teljes vizeletvizsgálatot, akik életveszélyes tünetekkel kerültek kórházba.

A minták 4,7%-a bizonyult pozitívnak valamilyen vény nélkül kapható megfázás- vagy köhögéscsillapítóra, az érintettek szülei azonban tagadták, hogy ilyen készítményt adtak volna gyermeküknek. Pitetti mindezt háromféleképpen magyarázza: a szülők a tünetek fellépését követően szégyellték bevallani, hogy kezelték gyermeküket, a gyermek szervezetébe szoptatás útján jutott be a gyógyszer, vagy a szülők szándékosan tettek kárt gyermekükben.