A felfedezések, melyekről a Nature legfrissebb kiadása számol be, a „higiénés hipotézist” támasztják alá – azt az elméletet, miszerint a parazita-, baktérium- és vírusfertőzések hiánya a fejlett világban az olyan betegségek fokozott kockázatához vezethet, mint az allergia, az asztma és az immunrendszer egyéb rendellenességei.

Az I-es típusú diabétesz kialakulása autoimmun folyamat: a beteg immunrendszere megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Az autoimmun betegségek fő okai világszerte tudósok intenzív kutatási tárgya. Az elmúlt évtizedben egyértelművé vált, hogy a környezet szerepet játszik egyes túlzott immunrendszeri válaszok kifejlődésében. A kevésbé fejlett országokban például alacsony az allergia aránya, ám ha fejlett országba költöznek, az arány drámaian megnő.

A tudósok ugyanezt figyelték meg laboratóriumban is. Nem elhízott cukorbeteg egereknél természetes tenyészés során különböző arányban alakul ki a betegség, attól függően, hogy milyen környezetben tartották őket. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az ilyen egerek az elölt vagy nem aktív tbc- vagy egyéb kórokozó baktérium expozíciójával védetté válnak az I-es típusú diabétesz ellen. Ez azt sugallja, hogy a gyors természetes immunválasz, amely normál esetben megvéd minket a fertőzésektől, befolyásolhatja az I-es típusú cukorbetegség kialakulását.

A kutatók bebizonyították, hogy normál körülmények között a hiányos természetes immunitású elhízott egerek védve voltak a cukorbetegségtől. Kórokozómentes környezetben felnőve ugyanakkor, a „barátságos” bélbaktériumok hiánya miatt az egereknél súlyos cukorbetegség alakult ki. A normál esetben az emberi emésztőrendszerben található ártalmatlan baktériumokkal fertőzött egereknél kisebb valószínűséggel alakult ki diabétesz.

A megfigyelés a szerzők szerint lehetővé teheti az immunrendszert megcélzó módszerek tervezését, a barátságos bélbaktériumok egyensúlyának változtatásával és a diabétesz elleni védelemmel.