Az AIDS 1981-ben került a köztudatba, amikor amerikai orvosok sorozatos halálozást észleltek fiatal New York-i és kaliforniai homoszexuálisok között. Azóta legalább 25 millió ember hunyt el a betegségben és további 33 millióan élnek HIV-fertőzöttként v agy AIDS-betegként.

Az Arizona Egyetem munkatársa, Michael Worobey által vezetett új kutatás adatai szerint a HIV leginkább elterjedt válfaja 1884 és 1924 között került át a csimpánzokból az emberbe és kezdett el terjedni, nem pedig az 1930-as években, ahogy eddig hitték. A korábbi időpont egybeesik a nyugat- és közép-afrikai régió városainak kialakulásával, ami alapján valószínűsíthető, hogy az urbanizáció és az egyéb rizikófaktorok együtt hozták létre a mostani HIV/AIDS helyzetet.

A járvány kezdetének időpontjára a kutatók egy kongói nőtől származó, 1960-ban vett szövetmintából következtettek, melyből újonnan kifejlesztett eszközök segítségével sikerült HIV-géneket kinyerniük. Ezeket összehasonlították az eddig ismert legrégebbi, 1959-ben vett mintával, és azt találták, hogy a két minta közös genetikai eredettel rendelkezik, de jelentős eltérések vannak köztük.

A HIV nagyon gyakran mutálódik, évente génállományának egy százaléka változik meg. A két minta közös őse a kutatók szerint a 19-20. század fordulóján kezdett el emberről emberre terjedni, először lassan, majd a városok kialakulásával és a kereskedelem fejlődésével egyre messzebbre is eljutott, egyre több embert megfertőzve.

A vírus állatról emberre jutásának magyarázatára több elmélet is született: ezek szerint egy fertőzött csimpánz megharaphatott egy embert, vagy HIV-vel fertőzött állatok húsa az emberek kezén lévő apró sebeken keresztül kerülhetett be a véráramba.