A kemoterápia során fontos kritérium, hogy a kemoterápiás szerek a megfelelő helyre kerüljenek. Ebben segíthet egy vékony, hajlékony tapasz, mely a felületén lévő gyémántdarabok segítségével biztosítja a kemoterápiás szerek lassú adagolását, és ezzel jelentősen mérsékli a szerek toxikus mellékhatásait.

A tapasz olyan meghatározott területeken alkalmazható, ahol a tumor eltávolítása után ún. „reziduális tumor” maradhatott vissza – mondta el Dean Ho, a Northwestern Egyetem kutatója, a gyémántalapú kemoterápia ötletgazdája. A tapaszban levő gyémántrészecskék mindössze néhány szénatomból állnak. Az ún. nanogyémántok nagy felületűek, ez teszi őket alkalmassá arra, hogy a doxorubicin nevű kemoterápiás szert megkössék és lassan adagolják. A tapasz hatása akár egy hónapon keresztül is tarthat.

A vizsgálatok alapján a tapasz nem irritálja a bőrt, nem okoz gyulladásos reakciót; további előnye, hogy könnyen előállítható, meglehetősen gazdaságos, és akár nagy mennyiségben is legyártható. A kutatócsoport reményei szerint a gyémántalapú kemoterápiás technológia az intravénás kemoterápia kiegészítőjeként lehetővé teszi a gyógyszerdózis csökkentését és a mellékhatások mérséklését.