A Barett-nyelőcső az alsó nyelőcső esetében az egyik leggyakrabban előforduló rákmegelőző állapot, melynek megléte növelheti a nyelőcsői adenokarcinóma, az egyik leggyakoribb nyelőcsődaganat kialakulásának esélyeit.

A Barrett-nyelőcső progressziója során általában alacsony veszélyeztetettségű diszplázia (abnormális sejtszaporulat, de még nem rák), vagy magas veszélyeztetettségű diszplázia alakul ki. A magas veszélyeztetettségi fokú betegek általában felénél alakul ki a nyelőcsői adenokarcinóma.

Jelenleg a nyelőcsői biopszia jelenti az egyetlen vizsgálati formát a nyelőcsői diszpláziás betegeknél. Az orvosoknak azonban igen nehéz a dolga, sokszor ugyanis nem könnyű eldönteni, hogy az adott beteg az alacsony vagy a magas veszélyeztetettségi tartományba tartozik. A legmodernebb molekuláris technológiákat alkalmazva kutatóknak azonban nemrég sikerült olyan potenciális biomarkereket felfedezniük, amelyek segítségével könnyen eldönthető lenne, hogy egy páciensnek mennyi esélye van a nyelőcsődaganat kialakulására.

„A Barrett-nyelőcső következtében kialakuló diszplázia súlyosságát azonosító biomarkerek felfedezése hatalmas jelentőséggel bírna a sebészeti patológusok és a gasztroenterológusok számára” – nyilatkozta Dr. Murray Resnick, a Rhode Island Kórház orvosa.