Az első mítosz, hogy a dohányzás minden esetben rákot okoz. Az igazság az, hogy a dohányosoknak kevesebb, mint 10 százaléka lesz tüdőrákos, és még ennél is kevesebb a járulékos (torok, szájüreg, ajakrák) rákos megbetegedések száma.

Ennek ellenére elrettentő lehet, hogy a dohányzás felelős az összes rákos megbetegedés 30, és a tüdőrákos esetek 87%-ának kialakulásáért. Egy dohányos férfinak mintegy 23-szor nagyobb esélye van a tüdőrák kialakulására, és 15-szörös más típusú rákos megbetegedésekre.

A másik általánosan elterjedt nézet, hogy a dohányzás korai halált okoz. A kérdés csak az, hogy mihez képest. A legújabb kutatások szerint az átlag amerikai dohányos 64 éves korában hal meg, ami bár még mindig 14 évvel kevesebb, mint a nemdohányzók átlagos várható életkora, korainak mégsem nevezhető. A kérdés az, hogy meddig szeretnénk élni.

A legnagyobb probléma mégis az, hogy a dohányzással kapcsolatban gyakran csak a tüdőrák kockázatát emelik ki, pedig a dohányzás ennél sokkal gyakoribb és súlyosabb betegségeket is okozhat. A dohányzás következtében kialakult szív- és érrendszeri betegségek sokkal több embert ölnek meg évente, mint a rák, a dohányban található toxinok ugyanis gyulladást és károsodást hoznak létre az artériákban.

A másik gyakori megbetegedés a krónikus obstruktív tüdőbaj, ami még csak nem is gyógyítható, és visszafordíthatatlan károsodásokat okoz a tüdőben. A dohányosok emellett gyakrabban betegszenek meg, a tüdejük ugyanis kevésbé áll ellen a fertőzéseknek, mint a nemdohányzóké. Elrettentő lehet még a tény, hogy a dohányos férfiak gyakran szenvednek merevedési zavaroktól, a vérükbe került szénmonoxid mennyisége miatt.

Egy biztos, a dohányzás nem öl meg mindenkit. A dohányosok több, mint fele szép kort érhet meg, még akkor is, ha ízérzékelésük károsodik, szexuális életük leromlik, látásuk rosszabbodik, foguk elsárgul, leheletük pedig kellemetlen a dohányzás miatt.

Leszokni tehát nem muszáj, de érdemes.