Úgy tűnik, hogy az éjjel mért értékek a legmegbízhatóbb rizikófaktorok, pontosabban tükrözik a veszély mértékét a nappali vérnyomásnál – állítják a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem orvosai, akik 556 rezisztens, vagyis a kezelésre nem, vagy rosszul reagáló magas vérnyomásos beteget követtek nyomon. A magas vérnyomással küzdő betegek több mint 10%-a tartozik ebbe a kategóriába.

A résztvevők egy részénél a rendelőben mérték meg a vérnyomást, míg a többieknél a járóbeteg szakrendelés keretében elvégezhető 24 órás mérést választották, melynek során a gép napközben 15 percenként, éjjel 30 percenként méri a vérnyomást.

A magas vérnyomás egyértelműen veszélyesnek bizonyult, melyet jelez a gutaütések, szívrohamok, szívelégtelenség és halálozás magas, 19,6%-os aránya átlagosan 4,8 éven belül. A rendelőben mért értékek alapján nem lehetett egyik eseményt sem megjósolni, míg a 24 órás mérés segítségével igen.

Az egyszeri vérnyomásmérésen kívül a rendelőben készített EKG-ról is kiderült [0], hogy nem nagyon használható a későbbi koszorúsér-betegségek prognosztizálásában, állították a hónap elején a Londoni Mellkasi Kórház orvosai. A vérnyomás ügyében a szakértők szerint az a gond, hogy gyakorlatilag minden kutatás szerint a rendelőben mért értékek alapján felállított kezelési terv a hatékony.

A kérdés tehát megválaszolatlan: nem lenne-e érdemes inkább a terápiát az éjjeli értékekre alapozni a napközben mértek helyett. Más szakértők szerint a betegek kényelme érdekében jobb megoldás az otthoni vérnyomásnapló vezetése, melyet a beteg hetente bemutat orvosának, aki az alapján módosítja a kezelési tervet.