Az Uppsalai és Göteborgi Egyetemek kutatói azt vizsgálták társas fóbiáktól szenvedő betegek esetében, hogy a feszültségoldó gyógyszerek miként befolyásolják az agyműködést. A nyolchetes kezelés előtt és után a résztvevőknek előadást kellett tartaniuk, miközben figyelték az agyi aktivitásukat.

A vizsgálatban a résztvevők egynegyede kapott placebót, és az eredmények szerint 40%-uknál ugyanúgy csökkent a feszültség, mint a gyógyszerrel kezelt csoport esetében. A placebóra jól reagálóknál csökkent az agy halántéki lebenyében található amygdala aktivitása, míg a többieknél ezt a jelenséget nem figyelték meg. Korábbi kutatások már felfedték, hogy az amygdala az érzelmi reakciók kulcsszereplője. A szerotonin-aktív gyógyszerek és a kognitív viselkedésterápia egyaránt ennek a területnek az aktivitását csökkenti. „A sikeres placebokezelés ugyanilyen elven működik az agyban” – mondta Tomas Furmark, az Uppsalai Egyetem Pszichológiai Tanszékének munkatársa, a tanulmány vezetője.

A kutatók emellett két gént is tanulmányoztak, melyek befolyásolják a szerotonin újrafelszívódását és szintézisét az agyban. Az eredmények azt mutatták, hogy csak azoknál jelentkezett az amygdala aktivitásának csökkenése, akiknél e gének bizonyos variációi, azaz alléljei vannak jelen, ezek pedig azt is befolyásolják, hogy milyen mértékben reagál valaki a placebóra.

A tanulmány első ízben mutatta ki, hogy a gének az érzelmekért felelős agyterületek szabályozása révén befolyásolják a placebohatást. A felfedezés jelentős hatással lehet a gyógyszerkísérletekre és a placebót alkalmazó kutatásokra. Furmark szerint lehetséges, hogy a gének arra is választ adnak, hogy egyes betegek miért reagálnak olyan rosszul a feszültségoldó gyógyszerekre és a pszichoterápiára.