Mind több adat igazolja, hogy világszerte a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő oka a légszennyezettség. Néhány éve Augsburg városában vizsgálták meg a szívinfarktus bekövetkezése előtti 60 perc körülményeit. Egyértelműen kiderült, hogy a városi közlekedésben eltöltött egyetlen óra kétszeresére növelte az infarktus esélyét az autózás vagy tömegközlekedés használata utáni időben.
Ez minden bizonnyal a levegőszennyezettség következménye, mert nemcsak a saját autót, vagy akár kamiont vezető sofőr esetén érvényesült ez az összefüggés. A városban kerékpárral közlekedő, sportos emberek is kétszer nagyobb eséllyel kapták meg a szívinfarktust, mint ha abban az órában békésen odahaza üldögéltek volna.
Egy skót-svéd-holland-amerikai orvoscsoport végzett egészséges embereken olyan vizsgálatot, amellyel egyértelműen tisztázni kívánták, milyen mértékben és módon fokozza az infarktus hátterében bekövetkező véralvadást a dízelautók füstje. A kutatók 20, egészséges, nem dohányzó, 21-44 éves önkéntest vontak be a tanulmányba.
A vizsgált személyek egy hét különbséggel, két alkalommal tartózkodtak olyan légtérben, amely véletlenszerű kiválasztás eredményeként dízelmotorból származó kipufogógázt, illetve szűrt levegőt tartalmazott. Az egészséges önkéntesek a vizsgálat egy-két órája közben időnként szobakerékpáron végeztek terheléses vizsgálatot, illetve olyan körülmények között tartózkodtak a laboratóriumban, mintha a városi tömegközlekedésben lettek volna.
A kutatók Andrew J. Lucking vezetésével kettő, illetve hat óra múlva részletesen mérték a véralvadási viszonyokat. A tiszta levegőhöz képest a dízelmotor légszennyezése a vér alvadékonyságát 24 százalékkal növelte, a vérlemezkék összecsapódó készsége, ami a véralvadás igen fontos tényezője, 52 százalékkal fokozódott.
A munkacsoport tagjai hangsúlyozták, hogy a már károsodott érrendszerű emberek esetében ilyen mértékű alvadásfokozódás előidézheti az infarktus bekövetkezését.