Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza.

„Amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony, mint a januári és februári járványos időszakokban, a vírus úgy tűnik, tovább él és továbbadási aránya emelkedik” – írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapjában, a PNAS-ban. Példaként hozzátették, hogy az ország bizonyos részein egy tipikus nyári napon akár négyszer több vízgőzt tartalmazhat a levegő, mint egy jellegzetes téli napon.

Korábbi adatok elemzéséből kiderült, hogy a vírus túlélésében és terjedésében nem a levegő relatív páratartalmának van elsődleges szerepe, hanem a légtérben lévő teljes vízmennyiségnek. Ugyanannyi nedvesség jelenlétében a meleg levegő relatív páratartalma kisebb, a hideg levegőé nagyobb. Melegben például a 30 százalékos relatív páratartalom ugyanakkora vízmennyiségnek felelhet meg, mint a hideg levegő 60 százalékos relatív páratartalma.

Hiába érezzük elegendően párásnak a levegőt télen, abszolút páratartalma valójában kicsi, az influenza vírusát pedig éppen ez segíti. Az oregoni kutatók kimutatták, hogy a levegő relatív páratartalma a vírus terjedésének 12 százalékát, túlélésének 36 százalékát magyarázza. Ezzel szemben az abszolút páratartalom segítségével a vírusátadás 50 százalékát, túlélésének pedig 90 százalékát meg tudták magyarázni. Az eredeti, most újraelemzett adatokat a New York-i Mount Sinai orvosi iskola munkatársai 2007-ben tették közzé.

A szakemberek tanácsa: ne a hőmérsékletet figyeljük, hanem minél több nedvességet juttassunk a levegőbe!