Az elmúlt évtizedben a világ tudósai egymásnak ellentmondó bizonyítékokat sorakoztattak fel arra nézve, hogy az intelligencia helye hol van az agyban. 2000-ben például angol és német kutatók felfedezték, hogy az intelligencia az agy elülső lebenyeitől függ. “Ez egy kicsit meglepő volt – mondta Sherif Karama, a Montreali Neurológiai Intézet neurológus tudósa és pszichiátere. Nehéz volt megérteni, hogy egy olyan összetett jelenség, mint az intelligencia, miért csak az agy néhány területére korlátozódik.”

A következő években más csoportok olyan jelekre bukkantak, melyek szerint az intelligencia az agy más területein találhatók.  A kísérletek egyetlen problémája az volt, hogy relatíve kevés számú résztvevő bevonásával készültek. A vita elrendezése  végett Karama és munkatársai MRI segítségével térképezték fel 216, 6 és 18 év közötti egészséges fiú és lány agyát. A résztvevők különféle etnikai és szocioökonómiai háttérrel rendelkeztek, mely a 2000. év állapotát reprezentálta. Az intelligencia-tesztekkel felmérték az összefüggések felismerési képességét, a szókincset, a téri vizualizációt.

Felfedezték, hogy az intelligencia általánossákban a szürkeállomány vastagságától függ, mely kulcsszerepet játszik az emlékezetben, a gondolkodásban, a nyelvi képességekben és a tudatosságban. “Nem csak néhány területre korlátozódik, szétosztódik az összes olyan területen, mely összefüggésbe hozható az agy különböző területeiről származó információk integrálásával” – mondta Karama.

A kutató szerint a vizsgált gyerekek agykérgének átlagos vastagsága a legmagasabb és a legalacsonyabb IQ-val rendelkezők között mintegy fél milliméter eltérést mutatott. A kéreg vastagsága és intelligencia azonban nem csak genetikai tényezőkön alapul, a környezet is szerepet játszik benne.

Ha megtaláljuk, mely gének befolyásolják a kéreg vastagságát, az segíthet az értelmi elváltozások kezelésében, mint amilyen az Alzheimer-kór, a depresszió és a skizofrénia. A jövőbeni kutatások irányulhatnának arra, hogy a fehérállomány szerepet játszik-e az intelligenciában, és ha igen, akkor milyet. „Elképzelhető, hogy a magasabb IQ-val rendelkezők fehérállománya is jobb, így gyorsabb vagy jobban jönnel létre a különböző területek közötti kapcsolatok” – nyilatkozta a LiveScience-nek Karama.