A Rákkutatás Nemzetközi Ügynöksége 2007-ben tudományos vizsgálatok alapján rangsorolta azokat a külső tényezőket, melyek oki szerepet játszhatnak a rosszindulatú daganatos betegségek keletkezésében.

Egyértelműen bizonyíthatóan rákkeltő hatású az azbeszt – ezt állatkísérletes és emberre vonatkozó megfigyelések egyaránt alátámasztják. Az „emberen rákkeltő hatású lehet” csoportba több tényező került: az anabolikus szteroidok, a dízelmotorok füstje, és két éve ebbe a veszélyesnek minősülő csoportba helyezték az éjszakai műszakot is.

Most még a rákkutatók közül is sokan meglepődtek, mikor Dániában közölték, hogy ennek értelmében azok a dán állampolgárságú nők, akiknek más, daganatos betegséghez vezető kockázati tényezőjük nincs, kártérítést kaphatnak, ha megbetegedtek emlőrákban.

A hírek szerint máris 40 nő kapott kártérítést azért, mert az emlőrákot Dániában foglalkozási betegségként tartják nyilván. Eddig csak ápolónők és évtizedek óta repülőgépen dolgozó utaskísérők kapták meg az emiatt járó összeget. A hírről beszámoló orvosi lap, a Lancet szerkesztőségét egy olyan esetről is tájékoztatták, amelyben valaki azért nem volt jogosult a kártérítésre, mert az emlőrák a család más tagjai körében is előfordult.

Az éjszakai műszakos munkarend rákkeltő hatásának egyértelmű bizonyítéka nincs, de több vizsgálat arra utalt, hogy azok a nők, akik legalább húsz éve, hetenként rendszeresen dolgoztak éjszaka, mesterséges megvilágításban, 48 százalékkal gyakrabban kaptak emlőrákot, mint a nappal dolgozók.

Az ok valószínűleg a „sötétséghormon”, a melatonin termelődésének csökkenése. A melatonin a női ösztrogén hormon szintjét is csökkenti, de valamilyen módon lassítani tudja a daganatsejtek növekedését, szaporodását. Ez a kedvező hatás különösen az emlőráksejtekre vonatkozik.