Minél tömörebb az emlő, annál kevesebb benne a zsírszövet. A tömör emlőtípusnál nehezebb a mammográfiás lelet értékelése, mivel a felvételen a tömörség a rákhoz hasonló fehérségként ábrázolódik, ezért az ilyen emlőtípus esetében sokkal gyakoribb az abnormális lelet – magyarázta Diana Buist, a seattle-i Group Egészségtudományok Egészségközpont epidemiológusa.

A nők körülbelül 10-15 százalékára jellemző a nagyon tömör emlő, és ugyanennyi a nagyon alacsony sűrűségű mellűek aránya is. A többiek valahol a két csoport közt állnak – állítja Dr. Karla Kerlikowske, a San Fransiscó-i Kaliforniai Egyetem professzora.

A kutató és munkatársai megállapították, hogy a tömör emlőtípus a sebészileg és besugárzással kezelt invazív mellrák helyi kiújulására hajlamosít. Egy másik kutatócsoport azt derítette ki, hogy az emlő tömörsége segít meghatározni, mennyire hatékony az emlőrák rizikójának csökkentésére alkalmazott tamoxifen-kezelés.

A nők többsége nincs tisztában azzal, hogy milyen sűrűségű a melle, és az orvosok sincsenek könnyebb helyzetben, mivel azt nem lehet egyszerű méréssel meghatározni; az emlődenzitás és a rákrizikó összefüggésének megállapítására is csak durva becslésekre van lehetőség.

Kerlikowske szerint a nagyon tömör mellű nőknél körülbelül négyszer nagyobb a kockázat, mint nagyon alacsony emlődenzitás esetén, és bár a mell sűrűsége a korral csökken, különösen a menopauza után, továbbra is kockázati tényező marad.

Tenni keveset lehet, egyesek szerint érdemes lenni a tömör emlőtípussal rendelkező nők számára gyakoribb, vagy más típusú szűrővizsgálatokat javasolni, ám a hagyományos mammográfia sem teljesen veszélytelen, ezért nem ismételhető túl sűrűn. Buist szerint az idősebb nők a hormonterápia kerülésével érhetik el, hogy ne növekedjen emlőjük sűrűsége.