Ezek a sejtek úgy okozhatják a betegséget, hogy megtámadják az agy alvásközpontjának sejtjeit. A narkolepszia fokozott zavart kelt az alvásritmusban, szélsőséges esetben hirtelen izomgyengeséghez, „alvásrohamokhoz” vezethet napközben. Már korábban összefüggésbe hozták a szabályozó agysejtek leépülésével.

A Stanford Egyetem kutatócsoportja átfogó genetikai elemzéseket készített, melynek során árom, a narkolepszia kockázatát növelő genetikai variánst is találtak európai és ázsiai felmenőkkel rendelkező emberek genomjában – írták a Nature Genetics című szaklapban.

Emmanuel Mignot kutató magyarázata szerint a narkolepszia valószínűsíthetően egy sor szerencsétlen egybeesés eredménye. Genetikai terheltséggel kezdődik, majd környezeti kiváltó tényező – például fertőzés – lép fel, végül pedig bekövetkezik a T-sejtek aktiválása, amely aztán kihat az immunrendszer számos más területére is. Mignot hangsúlyozta: a mostani vizsgálat először bizonyította be, hogy a betegség összefügg az immunrendszer zavarával.

A kutatásnak köszönhetően van rá remény, hogy sikerül kifejleszteni azt a kezelési módszert, amely megakadályozhatja a T-sejtek specifikus receptorainak aktiválódását. A genetikai variánsok azonosítása is támpontot jelenthetne. A kutatás vezetője szerint a narkolepszia érdekes modell lehetne az agyat érintő autoimmun betegségek tanulmányozásához is.

A narkolepszia előzetes figyelmeztetés nélkül válthat ki alvásrohamokat bármilyen tevékenység végzése közben. Egyes érintettek kataplexiában is szenvednek: erős érzelmek – mint a düh, meglepődés vagy a nevetés – az izmok azonnali elernyedéséhez vezethetnek. A tudomány jelenlegi állása szerint a narkolepszia nem gyógyítható, csupán a tüneteit lehet enyhíteni.