A megállapítást a témában végzett eddigi kutatások metaanalízise alapján tették kutatók. Dr. Mori J. Krantz, a Colorado Egyetem docense szerint az érszűkülettel kapcsolatos kutatásokon belül a végtagi érszűkület mellőzött területnek számít. Így van ez az aszpirin érszűkületre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányokkal is: a kutató és kollégái mindössze 18 ilyen közleményt találtak a végtagi érszűkülettel kapcsolatban, és ebből 15 már több mint 10 évvel ezelőtt készült.

A tanulmányok eredményei szerint az aszpirin 12 százalékkal csökkentette a szív-érrendszeri események előfordulását, ez azonban statisztikailag nem szignifikáns eredmény. A szívroham és a halálozás tekintetében nem történt jelentős változás, a nem végzetes stroke előfordulása azonban 34 százalékkal csökkent.

„A tény, hogy nem derült fény statisztikailag jelentős csökkenésre, azzal függ össze, hogy a vizsgálatokban kevesen vettek részt” – magyarázta Dr. Mary McGrae McDermott, a Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Karának professzora, az eredményeket ismertető cikkhez írt szerkesztőségi kommentár társszerzője.

McDermott szerint „érelmeszesedés esetén szükség van alvadásgátló kezelésre és az aszpirin biztosan a legolcsóbb ilyen kezelés perifériás érbetegség esetén”. Az alvadásgátló kezelésre azért van szükség, hogy megakadályozzák a vérrögök képződését, melyek később elzárhatják az ereket, például stroke-ot okozva.

Jelenleg folyamatban van egy, az aszpirin és a perifériás érbetegség kapcsolatát vizsgáló nagyszabású tanulmány, az eredmények augusztus végére várhatók. Addig is a szakértők azt javasolják, minden orvos kezelje úgy a betegét, ahogyan eddig, a betegeknek az egészségügyi szolgáltatókkal kell egyeztetni az alvadásgátló kezelésről.