A felmérésből fehéren-feketén kitűnt: minden második német elégedetlen az állandó társ kinézetével. Ennek ellenére úgy vélekedik, hogy az adott helyzeten – vagy inkább az adott partneren – nem érdemes változtatni. A helyzet súlyosságát még inkább alátámasztja: a megkérdezettek többsége nem csupán férjének, feleségének, vagy általánosságban élettársának külsejével kapcsolatos elégedetlenségét fogalmazta meg, hanem egyenesen azt hangoztatta, hogy zavarják a „dolgok”.

Különösen a nők jártak az élen a panaszkodásban: csaknem 30 százalékuk partnerének nagy hasát kifogásolta, mintegy 20 százalékukat partnere ápolatlan fogai, több mint 15 százalékukat pedig kopaszsága irritálja. Szerencsére – mint az Emnid rámutatott – elenyésző volt azoknak a száma, akik mindezekre egyszerre panaszkodtak.

A felmérés ugyanakkor rávilágított arra, hogy a férfiak jóval toleránsabbak nem éppen szépségkirálynőnek tartott partnereik kinézetét illetően. Kopaszságra egyetlen egy sem panaszkodott, sőt még az ápolatlan fogakban is kevesen láttak együttélési akadályt. Ezzel szemben a legtöbben azt kifogásolták, hogy hölgypartnerüknek nagy a hasa, s ráadásul nagy a feneke, kisebb hányaduk pedig beismerte: valójában szebb lábakról és nagyobb mellekről álmodik.

A kölcsönös elégedetlenség ellenére a megkérdezettek több mint 70 százaléka vallotta azt, hogy még mindig jobb így, mint egyedül, legfeljebb otthon szemlesütve közlekedik, és „mással” foglalja le magát. A felmérés csak a küllemmel foglalkozott, a „belcsínt” nem is említette. Az idézett szakértők ugyanakkor attól tartanak: azt is vizsgálva még riasztóbb lenne a kép.