Az Egyesült Államokban egy évtizede szervezték meg a nők egészségi állapotával foglalkozó programot (Women's Health Study), eredetileg azért, hogy ellenőrzött módon vizsgálják kis adagú aszpirin és többféle, sokak által szedett vitamin hatását a szív- és érrendszeri betegségekre, illetve a rosszindulatú daganatok kifejlődésére.

A csaknem negyvenezer, egészségügyben dolgozó nőről részletes adatokat vettek fel, és esetleges betegségeiket is gondosan figyelték. A tanulmány eredményeiből már korábban is ismertettek részleteket, most további megfigyelések láttak napvilágot.

A kutatók David Conen vezetésével egybevetették több mint 27 ezer olyan nő ápoló, asszisztens és orvos vérnyomását, illetve iskolai végzettségét, akiknek a vérnyomása 1993-ban tökéletesen normális értékeken mozgott. A munkacsoport azt nézte, miképpen változott vérnyomásuk a rákövetkező években.

A résztvevőket iskolai végzettségük szerint öt csoportba osztották. A lista egyik végére azok kerültek, akik legfeljebb kétévi egészségügyi képzésben részesültek, a lista csúcsára pedig a diplomával rendelkező orvosnők. Emellett figyelembe vették a társadalmi helyzetüket, jövedelmi viszonyaikat és esetleges szív- és érrendszeri betegséggel kapcsolatos, egyéb kockázati tényezőiket is.

A tízévi megfigyelési idő alatt a résztvevők egyharmadának lett magas vérnyomása, és mint kiderült, ennek megjelenése összefüggött az iskolai végzettségével. A legtöbb magasvérnyomás-beteg a legképzetlenebb csoportból került ki: csaknem négyszer annyian, mint az orvosok közül.

Nyilvánvaló, hogy a nők két szélső csoportja között mind a jövedelem, mind az életmód és a társadalmi körülmények tekintetében jelentős különbségek voltak, de az értékelés során statisztikai eltérést csak az iskolázottság szempontjából találtak. Úgy tűnik, érdemes tanulni.