Az 1980-as évek elejétől követnek nyomon New York bronxi részében élő idős, 75 és 85 év közötti embereket az Albert Einstein Orvosi Egyetem munkatársai. A Charles B. Hall vezetésével zajló kutatásban most 101 olyan ember adatait elemezték, akiknél már kialakult a demencia (elbutulás).

A vizsgálatban résztvevő, kezdetben nem demens embereket évente-másfél évente kérdezték ki szokásaikról, így arról is, mivel töltik szabadidejüket. Egy-egy pontot kaptak olvasásra, írásra, keresztrejtvényfejtésre, társas- és kártyajátékokra, csoportos beszélgetésre, valamint zenélésre. Az egy hét folyamán szerzett „aktivitási pontokat” összesítették a kutatók, így hoztak létre négy szellemi aktivitási fokozatot.

A szellemi aktivitási skála legfelső negyedbe tartozó embereknél 1,3 évvel később kezdődött el a mentális hanyatlás, mint azoknál, akik heti szellemi tevékenységüket jelző pontszámuk alapján az alsó negyedbe kerültek – írja a Neurology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány.

”Egy-két évvel később kerülhet ápolási otthonba az, aki szellemileg aktívabb” – mondta Hall, ám hozzátette, hogy ez nem akadályozza meg az Alzheimer-kór kialakulását.

A jobban képzett, szellemileg aktívabb személyek Hall szerint többletkapacitást építenek ki agyukban, ezáltal egy ideig ellensúlyozni tudják az idegsejtek károsodását. Amint azonban elér a károsodás egy pontot, megkezdődik a leépülés, sőt az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy náluk gyorsabban zajlik le a folyamat.