A cukorbetegség egy olyan állapot, melyben a szervezet nem termel elég inzulint, vagy csökken az inzulinra adott válaszkészség. Hosszú távú szövődménye lehet szív- és érrendszeri betegség, veseleállás, akár vakságot is okozható szembetegség, idegrendszeri rendellenességek, és sebgyógyulási zavar.

A cukorbetegeknél gyakran tapasztalható csökkent csontsűrűség, ami összefüggésbe hozható a nagyobb törési hajlammal, és a törés elhúzódó gyógyulásával. Egy amerikai munkacsoport Dr. Dana Graves vezetésével cukorbeteg egerekben vizsgálta a csontgyógyulás folyamatát.

Megfigyeléseik szerint az állatokban a csont regenerációja során a normálishoz képest emelkedett volt a gyulladásos molekulák, többek között az ún. TNF-alfa szintje, melynek hatására megnőtt a csont- és a porcszövet bomlásáért felelős ún. oszteoklaszt sejtek száma. Ugyanígy hatott a „csontbontó” sejtekre egy másik fehérje, a FOXO1 is. A kutatók szerint ezek az eredmények megmagyarázzák a gyógyulási készség cukorbetegekben tapasztalt romlását.