Az orvostudomány fejlődésével sokszorosára nőtt a szűrési módszerek megbízhatósága. Az egyén felelőssége, hogy foglalkozzon egészségével és éljen az egészségügy adta lehetőségekkel. Az alábbiakban nemzetközi szakmai szervezetek és a hazai szakkollégiumok ajánlásainak figyelembevételével összefoglaljuk, hogy a gyakoribb rákféleségeket illetően milyen korai felderítést szolgáló szűrővizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre, illetve milyen szűrővizsgálatok igénybevétele ajánlatos, milyen életkorban és milyen gyakorisággal. Ezek azonban csupán ajánlások, és ajánlásuk nem jelenti azt, hogy a szóban forgó vizsgálatok tömegszűrés formájában jelenleg térítésmentesen bárki számára elérhetők.
Az ajánlott irányelvek elsődleges célja előmozdítani a tünetmentes egyénekben esetleg fennálló, nem is gyanított rák korai stádiumban történő felderítését, a gyógyítás esélyének javítása érdekében. A gyanút keltő tünetek semmiképpen nem jelentik azt, hogy az egyén biztosan ebben a kórban szenved, mindössze arra hívja fel a figyelmet, hogy a folyamatot (melynek számos más kiváltó oka is lehet) érdemes figyelemmel kísérni. Pontos diagnózist csakis orvos állíthat fel!
A korai felismerésre alkalmazott eljárások (átlagos kockázati csoportba tartozó, tünetmentes páciensek számára
Emlőrák
Az emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta.
Orvosi vizsgálata: 20–39 év között 3 évente, 40 év felett évente.
Mammográfiai vizsgálat: 30–45 év között 3 évente (szakmai ajánlás), 45–50 év között 2 évente, 50 év felett évente.
Rendkívül fontos a vizsgálat elvégzése olyan családokban, ahol a női ágon (nagyanya, anya, testvér) a betegség már korábban jelen volt. Ilyenkor ajánlott a mammográfiás alapfelvételt előbb (tehát 45 éves kor előtt) elvégezni (5–10 évvel korábban, mint ahány éves korában a rokon daganatát diagnosztizálták.
Az önvizsgálat menete: Ajánlatos az emlőket a tükörben megtekinteni először leengedett, majd fej fölé emelt és végül csípőre tett karral. Ezáltal észrevehetővé válhat az emlők aszimmetriája, tömöttsége, vagy az emlők bőrén lévő kis behúzottságokra figyelhetünk fel. Ezt követően az emlőket gondosan át kell tapintani az azonos oldali kar felemelése után az ellenoldali kéz kinyújtott ujjaival. Tapintáskor gondosan, csigavonalszerűen, kívülről befelé haladva kell átvizsgálni előbb az egyik, majd a másik emlőt. Célszerű a vizsgálatot fürdés közben végezni, mert a nedves, síkos bőrön könnyebben lehet felfedezni még a kisebb elváltozásokat is. Amennyiben a vizsgálat fekvő helyzetben történik, az azonos oldali kart a fej alá kell helyezni, és az ellenoldali kézzel az előbbiekhez hasonlóan kell az emlőket áttapintani.
Gyanút keltő tünetek: Ha az önvizsgálat során akár fájdalmas, akár fájdalmatlan csomót, az emlő felszínén gyanús képletet, elszíneződést, behúzódást vagy váladékozást észlelnek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Prosztatarák
Végbélen át történő vizsgálat, ultrahang: 50 éves kortól évente.
Gyanút keltő tünetek: A daganat kialakulásakor a beteg szinte teljesen tünetmentes. Ahogy a daganat növekedik, az anatómiai viszonyok miatt összenyomja a húgycsövet, ezáltal vizelési panaszokat okozva: a beteg gyakori vizeléssel, illetve vizeletelakadással küzd. Előrehaladott állapotban a daganat betörhet a húgyhólyagba vagy a húgycsőbe, így vérvizelés, húgycsővérzés, vagy véres ondó jelentkezhet. A daganat ráterjedhet környezetére, s gáti, keresztcsonti, deréktáji fájdalmakat okozhat. Ahogy a daganat a hólyagalapot beszűri, a felső húgyutak elzáródhatnak, a vizelet elakad, pang; súlyos gyulladás, fertőzés alakulhat ki, s a vesék elzáródhatnak, ami életveszélyes állapotot hoz létre. Megjelenhetnek a távoli áttétek tünetei: például csontfájdalom, kóros csonttörés. Legvégül az általános daganattünetek: gyengeség, fogyás, vérszegénység alakul ki.
Méhnyakrák
Sejtvizsgálat (citológiai vizsgálat): 18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától évente. A 2003 őszétől indult országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat.
Gyanút keltő tünetek: Sajnos, ez a ráktípus sem okoz kezdetben semmiféle tünetet, épp ezért a kezdeti stádiumra csakis a néhány perces szűrővizsgálat deríthet fényt. A méhnyakrákos nők jelentős része csak panasz esetén fordul orvoshoz: ez lehet rendellenes – sokszor szexuális együttlét utáni – nőgyógyászati vérzés, abnormális váladék megjelenése vagy alhasi panaszok. Sajnos a nők egy része ezeket a tüneteket is magától múló panaszként értékeli, s csak akkor kér segítséget, amikor már kifejezett kismedencei tünetek léptek fel, azaz vizelet- és székletürítési panaszok jelentkeztek vagy – mint utólag kiderül – távoli áttétek jelentek meg, s váltottak ki különféle panaszokat.
Vastag- és végbélrák
Székletteszt: 50 éves kortól évente, magasabb rizikó esetén 40 év felett évente.
Endoszkópos vizsgálat: néhány évente (egyéni rizikótól függően).
Ha a családban már előfordult vastagbél- és/vagy végbéldaganat (terhelt család, fokozott rizikó), akkor a szűrés megkezdésének időpontját egyénileg kell meghatározni. Ha a családi előzményben 50 évesnél fiatalabb korban fordult elő kolorektális rák első fokú rokonnál, akkor a szűrést a rokonnál kialakult rák kialakulásának életéve előtti tizedik életévben kell elkezdeni. (Tehát ha valakinek a családjában az első fokú rokonnál 35 éves korában alakult ki a betegség, akkor már 25 éves korban meg kell kezdeni a szűrést.)
Gyanút keltő tünetek: Ha a daganat a magasabb bélszakaszokon található, kevesebb tünetet okoz és nagyobbra nőhet, mivel az e területen normálisan híg széklet a szűkületen könnyen át tud jutni. Hamarabb ad jelt magáról a szilárdabb állapotú széklet továbbítására szolgáló alsóbb szakaszok daganatos beszűkülése. A beteg teltségérzetről, hasi görcsökről, puffadásról, elégtelen székletürítésről számol be. Általában jellemző az addigi székelési szokások megváltozása. Időnként hasmenés és székrekedés váltogatják egymást. Néha tartós hasmenést vagy éppen ellenkezőleg, állandósult székrekedést tapasztalhatunk. Véres széklet is gyanút kelthet, ugyanis a növekvő daganat tápanyag-, azaz vérszükségletét a rendelkezésre álló érhálózat nem képes biztosítani, ezért az elváltozás egy-egy részlete elhalhat, ami vérzéssel járhat; ez lehet látható vagy csak laboratóriumilag kimutatható. Fájdalmas székletürítéssel járhatnak az alsó bélszakaszok daganatai. A már említett véres széklet hátterében szerencsére igen gyakran nem daganat, hanem például aranyeres elváltozás áll.
Szájüregi rák
Önvizsgálat: havonta, bármikortól ajánlott.
Szájüregi orvosi ellenőrzés: 45 éves kortól évente, illetve egyénileg bármikortól fogászati beavatkozások alkalmával.
Gyanút keltő tünetek: Amennyiben az ajakon vagy az ínyen szokatlan, nem gyógyuló vagy csak lassan javuló seb észlelhető, fogorvoshoz, illetve szájsebészhez kell fordulni. Akkor is fel kell keresni a háziorvost, ha a nyakon, az áll alatt megnagyobbodott nyirokcsomót tapintó, nyeléskor fájdalom jelentkezik vagy szájzár, indokolatlan rossz lehelet alakul ki.
Bőrrák
Önvizsgálat: havonta, bármikortól ajánlott.
Bőrgyógyászati ellenőrzés (anyajegyek): 20 éves kortól évente, nagyszámú anyajegy esetén félévente.
Az önvizsgálat menete: otthon, tükör segítségével végezhető. Bármilyen gyanús jelenséggel azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni!
Gyanút keltő tünetek:
Basalioma: általában idős embereken, főleg az arcon, nyakon megjelenő, de a bőr felszínén bárhol máshol is előforduló daganatok, melyek eleinte kis, fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedékek formájában jelennek meg, később közepük kisebesedhet. Amennyiben hosszabb ideje fennálló, nem gyógyuló sebet észlelünk, gondolni kell rá.
Spinalioma: legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton látjuk, de szintén előfordulhat bármely bőrfelületen. Sokszor idült bőrfolyamatokban, kiterjedt hegekben, mechanikus traumák során jön létre az enyhén kiemelkedő, sárgásbarna, elszarusodó felszínű daganat.
Melanoma: a bőr festéktermelő sejtjeiből, legtöbbször megelőzőleg ép területről indul ki, de már meglévő festékes anyajegyekből is kifejlődhet a bőrrák e típusa. Ritkábban fordul elő, mint a többi bőrdaganat, de sajnos száma az utóbbi években növekszik, sőt nemcsak időseken, hanem középkorúakon és fiatalokon is megjelenik a világosbarnától kékesfeketéig terjedő színű daganat.
Hererák
Önvizsgálat: 20 éves kortól, de egyénileg már korábban is havonta.
Gyanút keltő tünetek: A betegséget a herén észlelhető, legtöbbször fájdalmatlan megnagyobbodás, keményebb csomó formájában jelzik a betegek. Nemegyszer mellékhere-gyulladással is járhat a hererák, ami viszont már fájdalmas. Alapos vizsgálattal ki kell zárni daganat fennállását akkor, ha megfelelő kezelés ellenére sem szűnnek a gyulladás tünetei. A daganat esetleges bevérzése is okozhat fájdalmat. További tünetek lehetnek a fogyás, a here hormontermelésének zavarára utaló emlőnövekedés, közeli, illetve távolabbi nyirokcsomóáttétek (megnagyobbodások) megjelenése, mely utóbbiak helyzetüktől függően vizeletelakadást, háti-hasi panaszokat okozhatnak.
Tüdőrák
Ernyőfénykép-szűrés (tüdőszűrés): 40 év feletti dohányzóknak évenként ajánlott.
Gyanút keltő tünetek: Tudnunk kell, hogy a tünetek a dohányosok nagy részében csak kisebb-nagyobb mértékben észlelhetőek, így nem törődnek vele, nem tekintik intő jelnek. Nézzük ezeket: gyakori köhögés; köpetürítés, véres köpet megjelenése; légszomj, nehézlégzés; tartós rekedtség; gyakori, visszatérő tüdőgyulladások; esetleg mellkasi fájdalom. A daganat terjedése folytán a tüdőhöz közeli idegek is nyomás alá kerülhetnek, így válltáji fájdalom, karfájdalom alakulhat ki. Távoli áttétek miatt látászavar, fejfájás, zavartság, epilepsziaszerű rosszullétek, hátfájás, székelési és vizelettartási zavarok stb. jelennek meg.