A gyermekkori alultápláltság, a védekezés nélküli nemi érintkezés, az alkohol, a rossz higiéniás körülmények, valamint a magas vérnyomás miatt következik be az évenkénti 60 millió idő előtti elhalálozások negyede a világon. A tehetősebb országokban viszont más tényezők okoznak még nagyobb gondot.

A világnak nagyon komoly, széles körben elterjedt egészségügyi kockázati tényezőkkel kell szembenéznie" – hangsúlyozza a WHO. A szervezet a legkomolyabb rizikófaktorokat vette górcső alá. Ilyen a magas vérnyomás, amely világszerte a halálesetek 13 százalékáért felelős, a dohányzás (9 százalék), a magas vércukorszint (6 százalék), a mozgásszegény életmód (6 százalék), valamint a túlsúlyosság és az elhízás (5 százalék). Ezek a tényezők növelik a krónikus betegségek, valamint az olyan gyilkos kórok kialakulásának valószínűségét, mint a szívbetegségek, a cukorbetegség és a rosszindulatú daganatok.

Ezek minden országot, minden jövedelmi csoportot sújtanak – emeli ki a WHO. Míg korábban az olyan súlyos rizikófaktorokat, mint a dohányzás, túlsúlyosság, elhízás általában a gazdagabb országok átkának tartották, újabban ezek következményeinek háromnegyede már a szegény és fejlődő országokban jelentkezik.

"Ezek az országok mindmáig szenvednek a szegénységtől, az alultápláltságtól, a lakosság egészségi állapotára kihat a védekezés nélküli nemi érintkezés, a szennyezett víz és a rossz higiéniás körülmények. Ugyanakkor már éreztetik hatásukat azok az étrendi kockázati tényezők is, amelyek magas vérnyomáshoz, magas koleszterinszinthez és elhízáshoz vezetnek" – emeli ki a jelentés.

A WHO szerint amennyiben a jelentésben szereplő kockázati tényezők nem léteztek volna, a világ lakosságának várható élettartama csaknem egy évtizeddel magasabb lenne.

A világszervezet szerint a kockázati tényezők felismerésével olyan egészségügyi stratégiákat lehet kidolgozni, amely révén a legszélesebb körben és költségérzékeny módon lehet javítani a lakosság egészségügyi állapotán.