A teljes lakosság mintegy 15 százaléka szenved az úgynevezett zsírmájban, és az elhízottak 70 százalékát érinti a probléma – magyarázta a belgyógyász szakember. A zsír májban történő lerakódása májzsugorhoz vezethet hosszabb idő, 20-25 év alatt, bár a betegség leggyakoribb oka a tartós alkoholfogyasztás, valamint a krónikus hepatitisz B és C vírussal való fertőzöttség.

Májzsugor során a máj szerkezete hegesedik, átalakul, működése kórossá válik. Kísérheti folyadék felhalmozódása a hasban, vérzéses rendellenesség, megnövekedett vérnyomás a májkapui erekben, valamint zavartság vagy a tudatlanság különböző foka.

Évente hat-hétezer ember hal meg Magyarországon májzsugor következtében, közülük mintegy kétezren májrákban.

A nem alkoholos eredetű zsírmáj a legtöbb esetben visszafordítható betegség, ha a kiváltó ok megszűnik, enélkül azonban a folyamat progresszívvá válik és májzsugorhoz, valamint annak szövődményeihez vezet – tette hozzá Fehér János. A zsírmáj fontos kockázati tényezője az elhízás, a dohányzás, a kettes típusú diabétesz és a magas vérzsírszint. Mindezek akár háromszorosára is növelik a májrák kockázatát, ha pedig krónikus vírusfertőzés is társul ezekhez, a betegség kifejlődése még gyorsabb.

A megelőzés és a kezelés szempontjából is nagyon fontos az optimális testsúly, a vércukor- és koleszterinszint beállítása. Ha a májműködési próbák elváltozást jeleznek, és ultrahangos vizsgálat is megerősíti a zsírmáj diagnózisát, még mindig nem késő az életmódváltás, mert a folyamat akár teljesen visszafordítható. Különösen fontos odafigyelni a gyerekekre, mert az elhízás őket is kiteszi a zsírmáj és az ebből következő elváltozások veszélyeinek – hangsúlyozta a belgyógyász professzor.