Anna Nyberg, a Karolinska Intézet közegészségügyi tanszékének munkatársa öt nagy kutatás eredményét, ezek révén pedig csaknem 20 ezer svéd, finn, német, lengyel és olasz gyári munkás, irodai beosztott, gépkezelő és más dolgozó adatait összegezte.

A kutatások során feljegyezték a beosztottak véleményét arról, hogy a munkahelyi vezető példája mennyire viszi jó irányba az ott dolgozók tevékenységét, a főnök mennyire segítőkész, jó szándékú, vagy éppen az ellenkezője: diktatórikus, következetlen vagy távolságtartó.

Ezzel párhuzamosan azt is összegyűjtötték, hogy a munkahelyen milyen volt a betegek aránya, milyen betegség miatt voltak rendszeresen távol a beosztottak, sőt egyik vizsgálatban az adott munkahelyről távozás után még tíz évig figyelték az egészségügyi helyzet alakulását.

Azok a férfiak, akik Stockholmban és környékén főnökük miatt rosszul érezték magukat a munkahelyükön, 25 százalékkal gyakrabban kaptak tíz év alatt szívinfarktust, mint azok, akik úgy érezték: munkahelyi vezetőjük megértő volt, kedvesen segítette őket munkájukban.

Egy másik nagy irodában is azt észlelték, hogy jó vezetés mellett kevesebben hiányoztak, a beosztottak ritkábban kerültek betegállományba, mint az ellenkező esetben. A lengyel vagy olasz szállodai vezetés általában rosszabb benyomást keltett a beosztottakban, mint a svéd, és ezt a munkahelyek egészségügyi helyzete is tükrözte.