„Kutatásunkból kiderül, hogy az egészen fiatal korban ultra-tiszta, ultra-higiénikus környezetben nevelt gyerekek később felnőttként sokkal hajlamosabbak a gyulladásokra, ami egy egész sor betegség kialakulásának kockázatát hordja magában, köztük a szív- és érrendszeri betegségekét” – mutatott rá Thomas McDade, a tanulmány szerzője.

Az amerikai kutatók egy Fülöp-szigeteken készült tanulmány adatait használták, amely születésüktől 22 esztendős korukig követte több mint háromezer, az 1980-as években született gyerekek egészségügyi állapotát. Az első két évben kéthavonta vizsgálták a gyerekeket, majd húszas éveikig négy-öt éves időközönként.

A kutatók külön figyeltek a gyermekek környezetének higiéniás viszonyaira, például arra, hogy a háztartásban szabadon szaladgáltak-e a disznók és a kutyák. A felnőtt korukban elvégzett vérvizsgálat megállapította, hogy bár a filippínó gyerekek sokkal több fertőzésen estek át, mint az amerikaiak, a vérükben a gyulladásra utaló C-reaktív protein(CRP)-szint 80 százalékkal alacsonyabb volt, mint az amerikaiaké.

McDade és csoportja arra a következtetésre jutott: az alacsony CPR-szint annak köszönhető, hogy a filippínók sokkal több fertőzéses betegségnek vannak kitéve. A magas CRP-szinttel rendelkező felnőtteknek gyermekkorukban nem volt otthon háziállatuk.

Mint McDade megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy minden szülő rohanjon malacot venni – tekintettel az amerikaiak higiénia-mániájára – , de arra azért ügyelni kell, hogy elég közönséges mikrobával és bacilussal találkozzon a kisgyerek, és megerősödjék az immunrendszere.

A kutató kijelentette, két és féléves fia esetében a maga részéről nem habozik, ha az étel leesik a padlóra: közli a gyerekkel, hogy nyugodtan egye meg.