Dr. Johan Arnlov, az Uppsalai Egyetem docense és munkatársai 1800, 50 év feletti svéd férfit követtek kardiovaszkuláris történések (szívroham, stroke) szempontjából, mégpedig példátlanul hosszú időn át: 30 évig.

Az elhízás mellett az ún. metabolikus szindróma meglétét is vizsgálták, ami bizonyos szív-érrendszeri rizikófaktorok – magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas trigliceridszint, alacsony HDL („jó”) koleszterin szint és nagyobb derékbőség – közül egyszerre három jelenlétét jelenti.

Korábbi kutatások során azoknál a férfiaknál, akiknél nem állt fenn a metabolikus szindróma, nem találtak magasabb kardiovaszkuláris kockázatot, ami miatt felmerült az „egészséges elhízás” fogalma. Arnlov és munkatársai szerint azonban elődeik nem követték elég hosszú ideig a résztvevőket.

A BMI (testtömegindex) alapján normál súlyú (BMI <25) férfiak között 63%-kal magasabb volt a kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) rizikója azoknak, akiknél kimutatható volt a metabolikus szindróma. A túlsúlyosaknál (BMI 25-30) a metabolikus szindróma megléte nélkül 52%-kal volt magasabb a kockázat, annak megléte esetén pedig 74%-kal. Az elhízott személyeknél (BMI>30) ugyanezek az arányok 95, illetve 155%-ot mutattak.

Barry Franklin, a William Beaumont Hospital kardiovaszkuláris rehabilitációs laborjának vezetője így kommentálta az eredményeket: „Mindez a legkevésbé sem meglepő, és a legfontosabb üzenete az, hogy a túlsúlyosak metabolikus szindróma nélkül is nagyobb kockázatnak vannak kitéve.”

A kutatás hiányosságaként említette azonban, hogy nem vizsgált egyéb faktorokat, mint például a dohányzás és a testmozgás. A tanulmány a Circulation c. szaklap online kiadásán jelent meg.