Hannah Kinney, a bostoni Harvard Egyetem munkatársa kollégáival bölcsőhalál, illetve más okok miatt meghalt csecsemők agyszöveteit vizsgálta. A mintákat a nyúltagyból, az agytörzs alsó részéből vették, amely olyan alapfolyamatokat szabályoz, mint a testhőmérséklet, légzés, vérnyomás és szívritmus.

A kutatók megállapították, hogy a hirtelen csecsemőhalálban elhunyt babák agyszöveteinek szerotoninszintje 26 százalékkal alacsonyabb volt, mint a többi szöveté, és alacsony koncentrációban találták meg a triptofán-hidroxiláz nevű enzimet is, amely a szerotonin termeléséhez szükséges. A felfedezés azt jelzi, hogy a csecsemők egy része eleve sebezhető a szindrómával szemben, ami végzetes lehet, ha valamilyen más, külső rizikótényezővel, például hason alvással párosul.

„Amikor a csecsemő hason fekve lélegzik, előfordulhat, hogy nem kap elég oxigént. Egy belső abnormalitással született baba nem képes megfelelően reagálni erre a megpróbáltatásra” – jelezte közleményében Kinney.

A kutatócsoport reményei szerint hamarosan tesztelhetik a csecsemők szerotoninszintjét, így megtalálhatják azokat a kicsiket, akiknél a legnagyobb a bölcsőhalál kockázata. A SIDS vezető halálok az amerikai csecsemőknél.