„Bár korábbi kutatások megállapították, hogy a passzív dohányzás felnőtteknél ártalmas lehet a véredényekre, eddig nem tudtuk, hogy ezek a jellegzetes hatások a gyerekeknél és a kamaszoknál is jelentkeznek” – tudatta közleményében Katariina Kallio kutatásvezető, a finnországi Turku egyetemének munkatársa.

A kutató munkatársaival 494, nyolc és tizenhárom év közötti gyerek vérében mérte a nikotin egyik bomlásterméke, a kotinin szintjét, amely akkor is megjelenik, ha valaki csak belélegzi a cigaretta füstjét. Ennek alapján három csoportba sorolták a gyerekeket. A későbbiekben ultrahangos készülékkel megmérték aortájuk és nyaki verőerük falának vastagságát is.

Azoknál a gyerekeknél, akik vérében a legtöbb kotinint találták, a nyaki verőér fala 7 százalékkal, az aortáé pedig 8 százalékkal volt vastagabb azokhoz a gyerekekhez képest, akiknél a legalacsonyabb kotinin-értékeket mérték.

A két csoport közötti nagy különbségek más területen is megmutatkoztak: a legmagasabb kotinin-értékű gyerekeknek magasabb volt a koleszterinszintje, és a karban lévő verőér (a brachiális artéria) rugalmassága15%-kal magasabb értéket mutatott, mint azon gyerekeknél, akik vérében a legkevesebb kotinint mutatták ki. (Ez utóbbi érték szív- és érrendszeri betegségek kockázatemelkedésének szintén elfogadott jelzője.)

 „A megállapítások azt mutatják, hogy a gyerekeket egyáltalán nem lenne szabad dohányfüstnek kitenni” – szűrte le a tanulságot Kallio a Circulation című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban.