Az agyvérzés a koraszülötteknél előforduló egyik legsúlyosabb szövődmény. Súlyos esetben ilyenkor az agyvíz nem tud elfolyni a gerinc felé, és felszaporodik az agykamrákban, amelyek emiatt kitágulnak – ún. vízfejűség (hydrocephalus) alakul ki –, és megnő bennük a nyomás. Mindez különböző mértékű agykárosodáshoz, és akár halálhoz is vezethet.

A kezelés ilyenkor az agynyomás csökkentésére irányul, amihez az agykamrákban felszaporodott agyvizet kell leszívni. Ezt jelenleg úgy érik el, hogy az agyvizet eleinte tűvel leszívják, majd később shuntöt építenek be, amely a hasüregbe vezeti a felgyülemlett folyadékot.

A Bristoli Egyetem kutatóinak új eljárása során a felesleges folyadék eltávolítása mellett újabb folyadékot juttatnak az agyba, azaz gyakorlatilag átmossák azt. Eközben a komplikációk elkerülése érdekében folyamatosan ellenőrzik az agyban lévő nyomást.

A kutatók 77, agyvérzésen átesett koraszülött esetében vizsgálták a hagyományos és az új módszer hatását, és azt találták, hogy míg az eddig bevett kezelést kapó babák 71 százaléka halt meg két éves kora előtt, addig az új eljárással kezelt babáknál ez az arány csak 54 százalék volt – tudósít a BBC hírportálja.

Az egyik első baba, akinél az új technikát alkalmazták, a ma már 9 éves Isaac Walker-Cox. Életben maradására csupán 1 százalék esélyt adtak az orvosok, amikor a vártnál 13 héttel korábban megszületett. Ezzel szemben ma ugyanúgy éli gyerekkorát, mint kortársai. Mint édesanyja, Rebekah Walker-Cox elmondta, fiának újszülött kori agyvérzése következtében enyhe fokú bénulása van ugyan teste bal oldalán, ám mentális problémája nincs, az átlagosnál jobban olvas, és kiváló a számítástechnika terén.