Korábbi vizsgálatok arra összpontosítottak, hogy mi hiányzik a pszichopataként jellemzett embereknél: a félelem, az empátia, valamint annak képessége, hogy normális kapcsolatokat tartsanak fenn másokkal. A nashville-i Vanderbilt Egyetem kutatói Joshua Buckholtz vezetésével viszont azt tanulmányozták, miből van túl sok ezeknél az embereknél. Ezek az impulzivitás, valamint a különleges vonzódás a kockázatvállaláshoz és a jutalom megszerzéséhez.

„A büntetésre való érzéketlenség és a félelem hiánya nem a legjobb előjelei az erőszaknak vagy a kriminális viselkedésnek” – mondta David Zald, a Nature Neuroscience című szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

Az új adatok szerint ezeknél az embereknél olyan erős hajtóerő jelentkezik a jutalomra, amely elborítja a kockázat vagy aggodalom érzetét. A folyamat kulcsa a dopamin lehet, amely a motivációval, büntetéssel és jutalommal kapcsolatban lévő agyi ingerületátvivő anyag.

A kokain, az alkohol és a nikotin is hatással van az agy dopaminegyensúlyára, de az utóbbival kapcsolatba hozható több diszfunkció is, például az autizmus, a szkizofrénia és a figyelemzavaros rendellenesség (ADHD).

A tanulmány szerzői úgy találták, hogy egy túlreagáló, dopaminalapú jutalmazórendszer állhat az olyan viselkedések hátterében, mint az erőszakos bűntett, a visszaesés és a kábítószerekkel való visszaélés.

Kutatásukban agyi képalkotó készülékkel, PET-tel (pozitron emissziós tomográfia) követték nyomon az önkéntesek agyának dopaminkibocsátását, miután egy adag amfetamint kaptak. A drog mintegy négyszeres mennyiségű dopamin felszabadulását okozta azoknak az emberek agyában, akiket előzőleg a viselkedési skála leginkább pszichotikus végére soroltak be.

Egy második tesztben pénzt ígértek egy egyszerű feladat teljesítéséért az önkénteseknek. Miközben ezt végezték, agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel követték nyomon. Ebben az esetben is azt tapasztalták, hogy a skála végén lévő emberek agyának dopaminválasza sokkal erőteljesebb volt, mint a többieké.