A Chicagói Egyetem pszichológusai megállapításaikat egy hosszú távú kutatásból nyerték, amelynek keretében 50 és 68 év közötti személyeket kérdeztek ki másokhoz fűződő kapcsolatukról.

Az ötéves vizsgálat során egyértelműen kiderült, hogy ha valaki a kutatás elején magányosnak érezte magát, később magasabb lett a vérnyomása. A magányhoz társított vérnyomás-növekedés a kutatás második évében jelentkezett, azt követően pedig folyamatosan fokozódott.

A jelenség a magukat csupán kis mértékben magányosnak érző embereket is érintette. A vizsgált személyek közül a legmagányosabbak vérnyomása több mint tíz százalékkal növekedett, és a kutatás végén átlagosan 14,4 mm-rel volt több, mint a társasági életet élőké. A jelenség független volt a kortól, a dohányzástól, az elhízottságtól, a depressziótól és a stressztől is.

A Psychology and Ageing című szaklapban úgy fogalmaztak a kutatók, hogy a magány önmagában is egészségi kockázati tényezőként jelentkezik.