Fogyókúrázóknak: Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

Az amerikai orvosok munkáját segítő, mentális betegségeket számba vevő kézikönyv, a Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyve (DSM) tervezett átdolgozása ismét felvetette a kérdést, hogy mely betegségek kapjanak helyet a pszichiátriai alapműben. A gyermekkori hangulatváltozásoktól kezdve a nemi identitászavarig sok olyan kórképet tartottak valaha betegségeknek, amelyeket ma már nem, és számos jelenleg is vita tárgyát képezi. Íme közülük tíz.

Hisztéria
A Viktoriánus korban mindenféle női betegséget hisztériaként diagnosztizáltak. A tüneteket csak nagyon homályosan ismerték és a betegséget nagyon szexista módon kezelték. A legtöbb nőnek szexuális izgatást és ágynyugalmat rendeltek el. Ez utóbbi általában tovább rontotta szorongásukat és depressziójukat. 1980-ra a hisztéria teljesen el is tűnt a DSM lapjairól, hiszen mostanra már pontosabb és részletesebb diagnózist tudunk adni az egyes betegségek ismeretében.

Péniszirigység

Sigmund Freud forradalmasította a pszichiátriát az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a tudatalattiról és pszichoszexuális fejlődésről alkotott nézeteivel. Manapság azonban sok teóriája számít idejétmúltnak. Ilyen például a péniszirigység elmélete is, ami szerint a fiatal lányok szexuális fejlődését édesapjuk péniszének irigylése és az iránta tanúsított szexuális vágy vezérli.

------------------------------------------------------HIRDETÉS-------------------------------------------

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:

38 800 Ft HELYETT 15 990 Ft!

Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nárcisztikus személyiségzavar

A nárcisztikus emberek általában túlfejlett egóval rendelkeznek, akiknek állandó dicséretre van szükségük, és csekély empatikus képességgel rendelkeznek. A betegség 1980 óta szerepel a DSM-ben, de nem minden fenntartás nélkül. A legnagyobb probléma ugyanis, hogy a pszichiáterek nem tudtak megegyezni, ki számít nárcisztikusnak. A legtöbb diagnosztizált betegnek ugyanis más személyiségzavara is van a tünetek hasonlósága miatt.

Disszociatív identitászavar
Azaz többszörös vagy multiplex személyiség. A betegség legtöbb kritikusa szerint ez a pszichiátriai rendellenesség mesterségesen kreált és csak egyes pszichiáterek képzelőerejének köszönheti létét. Ennek ellenére a betegségről szóló rész szinte teljesen változatlanul kerül majd bele a DSM ötödik kiadásába.

Felnőtt figyelemhiányos hiperaktivitás zavar
A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) régóta ismert gyermekkori betegség. Az ADHD-ban szenvedő gyerekeknek problémáik vannak azzal, hogy egy helyben üljenek, figyeljenek, vagy hogy kordában tudják tartani indulataikat.
A közelmúltban kiderült, hogy létezik a betegségnek felnőttkori változata is. Ahogy a gyermekkori ADHD-nál, a felnőttek esetében is sokan kritizálják azt, hogy szinte minden viselkedési problémát hiperaktivitási zavarnak diagnosztizálnak. Egyes szakértők szerint a pszichiáterek összejátszanak a gyógyszergyártó cégekkel, akik így több ADHD elleni szert tudnak eladni.

Gyermekkori bipoláris zavar
A bipoláris zavar, amelynek fő jellegzetességei az állandó hangulatváltozások, az utóbbi időkben a gyermekek körében diagnosztizált egyik leggyakoribb pszichiátriai kórképpé vált. 1994 és 2003 között a betegség előfordulása negyvenszeresére nőtt gyermekek körében. Szakértők szerint ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a diagnosztizált esetek zöme nem is valódi bipoláris zavar, ezért a DSM szerkesztői a betegség pontosabb meghatározására törekszenek a jövőben.

Asperger szindróma
1994-ben az Asperger szindróma, amit az autizmus egyik formája, helyet kapott a DSM negyedik kiadásában. A szociális kötődések zavarával járó kórban szenvedők esetében a nyelvi készségek épek, és nem jár együtt súlyos értelmi fogyatékossággal sem. A betegséget nagyon nehéz diagnosztizálni, hiszen más autizmus-szerű betegségekhez hasonló. Az új kiadásban a betegség valószínűleg a magas szinten funkcionáló autizmusok kategóriájába kerül majd.

Homoszexualitás
Talán az egyik legtöbb vitát kiváltott pszichiátriai kórkép, amelyet 1973 óta már nem is tartanak mentális betegségnek. A DSM 1980-as kiadásába beiktattak egy ego-disztóniás homoszexualitás nevű betegséget, ami azonban nem volt hosszú életű, ezért 1986-ban el is távolították a szakkönyvből.

Szexfüggőség
A szexfüggőség a szexuális vágyak irányításának képtelenségét jelenti. A szexfüggő mindenképpen a szexuális kapcsolat létesítésére törekszik, nem törődve a következményekkel. Ennek ellenére a legtöbb szexfüggő nem örömet, hanem szégyent érez egy-egy együttlét után. A DSM legújabb kiadásában a betegség valószínűleg nem ebben a formában lesz jelen, hanem hiperszexuális viselkedészavarként, ami pontosabb leírást ad a betegség jellegéről.

Nemi identitászavar
A DSM negyedik kiadásában azokat az embereket diagnosztizálták nemi identitászavarral, akik úgy érezték, hogy a fizikai nemük nem egyezik meg a valódi nemükkel. A legújabb kutatásban a betegséget valószínűleg fizikai nemi különbségként fogják csak emlegetni, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy ez az állapot tulajdonképpen nem is betegség, és nem szorul pszichiátriai kezelésre.