Brit kutatók olyan, 18-60 éves számítógép-felhasználókat vizsgáltak, akik kognitív képességeik fejlesztése érdekében heti három alkalommal legalább tíz percen át játszottak az interneten. A részvevőket olyanokkal hasonlították össze, akik nem játszottak ilyen játékokkal, de ugyanannyi időt töltöttek a világhálón szörfölve, és általános ismeretekre vonatkozó kérdésekre válaszoltak.

A vizsgálatot lezáró intelligenciateszten a szellemi edzést folytatók semmivel sem múlták felül a világhálón szörfölőket, akik egyes kategóriákban még felül is kerekedtek a „tudós csoporton”.

„Ha valaki szórakozásból tölti idejét szellemi játékokkal, az teljesen rendben van. Ha viszont arra számít, hogy általuk nő az intelligenciaszintje, tanulmányunk szerint csalódni fog” – mondta Adrian Owen a kutatás vezetője.

Amerikai szakemberek ugyanakkor úgy vélik, alapvetően elhibázott az a szemlélet, amellyel a brit kutatók közelítettek a szellemi játékok hatásához. Steve Aldrich, a szellemi termékeket gyártó Posit Science vállalat igazgatója szerint a játékok bizonyítottan fokozzák az agy erejét. „A britek következtetése nagyjából olyan, mintha azt mondanák: nem tudok lefutni egy mérföldet négy perc alatt, épp ezért lehetetlen megcsinálni” – fejtette ki a szakember, akinek játékfejlesztéseiben amerikai egészségügyi intézmények is közreműködtek.

A brit kutatóktól és az amerikai játékgyártótól egyaránt független Art Kramer pszichológus és idegtudományi professzor szerint a játékok leginkább akkor segíthetnek – például az idősebb korosztály esetében –, ha azok összefüggnek a való világgal, következésképpen az alkalmazók ténylegesen kamatoztathatják tudásukat.