Az egészségesebb életmódra váltás fontosságára rámutató tanulmányban mintegy 5 ezer brit felnőtt egészségét követték nyomon húsz éven át. Mind a négy rossz szokás 314 emberre volt jellemző, közülük 91, azaz 29 százalékuk halt meg a felmérés időtartama alatt. A legegészségesebb csoportba került önkéntesnek – akik egyik rossz szokást sem követték – ugyanakkor csupán 8 százaléka hunyt el.

A kockázatos szokások közé került a vizsgálatban: a dohányzás; a férfiaknál napi három, a nőknél napi két adagnál több alkoholos ital fogyasztása; a heti két óránál kevesebb fizikai aktivitás; valamint az, ha naponta kevesebb mint három alkalommal evett valaki gyümölcsöt vagy zöldséget.

A tanulmány adatai szerint a rossz szokások együttesen jelentős mértékben növelték a halálozás kockázatát, és az érintett emberek 12 évvel idősebbnek tűntek, mint a legegészségesebben élő csoportba sorolt társaik. Mint Elisabeth Kvaavik kutatásvezető, az Oslói Egyetem munkatársa elmondta, az utóbbi csoportba olyan emberek kerültek be, akik soha nem dohányoztak vagy leszoktak róla, antialkoholisták voltak – vagy napi két (nők), illetve három (férfiak) pohár szeszes italnál kevesebbet ittak –, hetente két óránál több fizikai aktivitást végeztek, és naponta legalább háromszor ettek zöldséget vagy gyümölcsöt.

Kvaavik úgy véli, hogy ezek a feltételek nem számítanak különlegesnek, a legtöbb ember alkalmazni tudná. Például egy sárgarépa, egy alma és egy pohár friss narancslé elfogyasztása egy nap alatt már megfelel a tanulmányban alkalmazott kritériumnak.