Az azbeszt Az 1970-es években széles körben alkalmazták, mert erős és tartós anyag. A fehér, kék és barna színű anyag igen veszélyes lehet, ezért a legtöbb államban, így Magyarországon is, betiltották használatát, a korábban felhasznált, csövek és tartályok szigetelőanyagában, valamint cserepekben és más építőanyagokban gyakran megtalálható azbeszt azonban ma is veszélyt jelent.
Belélegezve árt
Ha az azbeszt megsérül, a finom szálak a levegőbe kerülnek, ahonnan pedig belégzés útján a szervezetbe is bejuthatnak. A tüdőszövetbe hatolva gyulladásos reakciót váltanak ki: a szervezet felismeri, hogy baj van, ezért fehérvérsejteket küld, hogy megtámadják és bekebelezzék a szálakat. Mivel erre nem képesek, elpusztítják a fehérvérsejteket, így további gyulladás alakul ki, illetve a tüdő visszafordíthatatlan hegesedése, más néven a fibrózis.
Az azbeszttel való érintkezésnek nincs ismert biztonságos mértéke. Általános vélemény, hogy minél hosszabb ideig lélegzi be valaki, és minél nagyobb mennyiségben, annál nagyobb az esélye arra, hogy azbesztózisban megbetegedjen.
Kit érint az azbesztózis?
Bárki, aki kapcsolatba került azbeszttel, megbetegedhet tőle. Különösen veszélyes helyzetben vannak azok, akik az építőiparban és épületek megsemmisítésében dolgoznak, továbbá akik azbesztet tartalmazó termékeket és spray-ket gyártanak. Az azbesztszálak megtapadhatnak a ruházaton, így az azbeszttel dolgozók családtagjai és azok, akik a munkaruházatukat tisztítják, szintén a kockázati csoportba tartoznak.
Ma már egyre kevesebbet használják az azbesztet, illetve különböző módszerekkel védik az embereket attól, hogy érintkezzenek vele.
Az azbesztózis tünetei
Az azbeszt hatásai gyakran csak 25-40 évvel később jelentkeznek. Főbb tünetei a légszomj, eleinte csak terhelésre, később nyugalmi állapotban is. Ehhez társulhat fáradékonyság, köhögés, mellkasi szorító érzés és fájdalom.
Az azbeszt a mellhártya megvastagodását is okozhatja (ez a hártya húzódik végig a tüdő külső felületén). Ezt gyakran csak akkor fedezik fel, mikor más okból röntgenfelvételt készítenek. Ha a megvastagodás súlyos mértékű vagy nagyon kiterjedt, az gátolja a tüdő működését, ami légszomjban nyilvánul meg.
Az azbeszttel való érintkezés egy ritka daganattípus, a mezotelióma kialakulásában is szerepet játszhat. A mellhártya és a hashártya daganatos megbetegedése légszomjat, mellkasi fájdalmat okoz, ha pedig a hashártyán jelentkezik, akkor bélelzáródás jelentkezhet.
Diagnózis és kezelés
A diagnózist az azbeszttel való érintkezés anamnézise, a tapasztalt tünetegyüttes, mellkasi röntgen és légzésfunkciós teszt segítségével állítják fel. Javasolni szokták a rendszeres orvosi ellenőrzést azoknak, akik azbeszttel érintkeznek, mert évekbe telhet, mire a tüdőkárosodás nyilvánvalóvá válik.
Habár az azbesztózisra nincs gyógyszer, fontos megelőzni a betegség romlását azzal, hogy a beteg távol tartja magát ettől az anyagtól. Gyógyszerrel lehet enyhíteni a tüneteket és erősíteni a légzésfunkciót. Súlyosabb esetben oxigén adagolása is szükségessé válhat.