A német Duisburg-Essen Egyetem kutatói egy szívbetegségek előfordulására fókuszáló tanulmány adatait elemezték, amelyben közel ötezer ember vett részt. Bár korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy a levegő szennyezettségének hirtelen, például egyik napról a másikra történő megváltozása emelheti a vérnyomást, a közép- és hosszú távú hatásokról még keveset tudtunk.

Az eredmények alapján a lakóhely légszennyezettsége és a magas vérnyomás között összefüggés mutatható ki – nyilatkozta Barbara Hoffman a tanulmány szerzője, a Dusiburg-Essen Egyetem Környezeti és Járványtani osztályának vezetője.

A vizsgálat szerint az átlagos vérnyomás 1,7 mmHg-mal nőtt 2,4 µg/m³ porszennyezés-növekedés hatására. A 2,5 μm vagy ez alatti finomságú szálló por a városokban a járműforgalomból, a fűtésből, az infrastruktúrából és az ipari kibocsátásból származik. Ugyanilyen összefüggést találtak a durva szemcséjű szennyeződések esetében is (10 μm alatt), ami főként úttestről felvert port és járművekből származó részecske-kibocsátást tartalmaz.

A vérnyomás-emelkedés a szisztolés és diasztolés értékekre egyaránt vonatkozott, és a nőknél kifejezettebb volt, mint a férfiaknál. A magas vérnyomás növeli az érelmeszesedés kockázatát, az erek falának elzsírosodását, és olyan szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus vagy a stroke. Az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy a magas légszennyezettségű helyen élőknél miért gyakoribbak az ilyen szív-érrendszeri betegségek.

Ugyan a mostani kutatás eredményeiben nem játszott szerepet a zajterhelés, a kutatók arra is rámutattak, hogy a nagy zaj, például egy forgalmas főút mellett élőknél ugyancsak magas vérnyomáshoz és más szívbetegségekhez vezethet.

Hoffman és kollégái a jövőben azt szeretnék vizsgálni, hogy a tartósan fennálló légszennyezettség vezethet-e a koszorúér, illetve a nyaki ütőér elmeszesedéséhez. Ezek azok, amik a friss vért a szívbe, illetve az agyba szállítják.