A magas koleszterinszint kezelésére irányuló gyógyszerek hatása a rossz koleszterin májban zajló termelődésének gátlásán alapul. Néhány éve arra is történt kísérlet, hogy a hasznosnak tartott HDL-koleszterin szintjét növeljék, azt remélve, hogy ezáltal is meggátolható az érelmeszesedés lényegét jelentő zsíros anyagok érfalakra való lerakódása.

A reménytelinek tűnő kísérleti szerrel indult humán kísérleteket 2006-ban azonban leállították, ugyanis a vizsgálatban résztvevők közül meglepően sokaknál léptek fel halálos szív-érrendszeri események – és miattuk bekövetkező halálesetek –, amelyeket éppenséggel el szerettek volna kerülni. Az ok akkor ismeretlen maradt.

A Rochesteri Egyetem professzora, James Corsetti és munkatársai most megtalálták, mi állhatott a kudarc hátterében. Mint kiderült, az eddig hasznosnak gondolt magas HDL-koleszterinszint egyeseknél kedvezőtlen következményekkel járhat. Náluk ugyanis a hasznos koleszterin mellett sok gyulladást jelző fehérje, ún. C-reaktív protein (CRP) is jelen van a szervezetben. A kutatók a magas HDL- és CRP-szintű betegek egy részénél két genetikai eltérést is azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók az ismétlődő, szívkoszorúeret érintő eseményekkel.

A szakemberek feltételezése szerint a gyulladás, illetve e genetikai eltérések befolyással lehetnek arra, hogy a HDL-koleszterin valakinél előnyös vagy káros-e a szív-érrendszeri betegségek rizikójára nézve.