A vizelettartási problémák egyik alapvető kockázati tényezője a túlsúly, főleg a hasi régióban. Nem véletlen, hogy a súlyfelesleg leadásával jelentősen csökkenthetők a kínzó tünetek, illetve az ideális testsúly megtartásával a betegség kialakulása is megelőzhető. Elképzelhető azonban, hogy ennek oka nem elsősorban a fogyás, hanem az egészségesebb étrend és életmód.

A kérdés megválaszolásához amerikai kutatók 2060, 30-79 éves nő egészségét mérték fel kérdőívek, illetve különféle mérések segítségével. A résztvevők több mint 12%-ánál közepes vagy komoly vizeletinkontinenciát állapítottak meg, azaz legalább hetente enyhébb vizeletcsepegés, illetve havi legalább egyszeri komolyabb vizelettartási panasz jelentkezett náluk. 

Mint kiderült, az inkontinencia kockázata majdnem háromszor nagyobb volt azoknál – azaz a résztvevők 20%-ánál –, akik a legtöbb kalóriát fogyasztották, a legkevesebbet evőkhöz képest. A legmagasabb kalóriabevitel napi 2400 kalória volt, a legalacsonyabb pedig 840 kalória.

Hasonló kockázatnövekedés volt tapasztalható azoknál a nőknél is, akik az étkezéseik során fogyasztott zsírt a legnagyobb arányban telített zsírokból fedezték (ezek többnyire az állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg).

Az eredmények függetlennek bizonyultak az életkortól, súlytól, és az esetleges krónikus betegségektől is.

A kutatók azt javasolják az inkontinenciában szenvedőknek, hogy a telített zsírokat tartalmazó, kalóriában gazdag élelmiszerek helyett inkább többszörösen telítetlen zsírokat tartalmazó ételeket válasszanak – testsúlytól függetlenül, ugyanis érdekes módon az inkontinencia és a bevitt kalóriák közti összefüggés a normál testsúlyú, vékony nőknél volt a legkifejezettebb.

Az összefüggés pontos oka nem ismert, de a szakértők szerint valószínűleg a bevitt telített zsírok gyulladáskeltő hatása lehet a kapocs. Korábbi kutatások  szerint gyulladáskeltő anyagok jelenlétében nagyobb eséllyel alakulnak ki húgyúti, vizelési panaszok. Emellett szerepet játszhat a plusz kalóriák által kiváltott nagyobb idegrendszeri aktivitás is, ami a húgyhólyagra is kifejti hatását.