"Sok ember 'elhatározza', hogy megtesz dolgokat, ám később nem teszi meg" – magyarázta a kutatást motiváló jelenséget Matthew Lieberman, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa. A kutató kollégáival funkcionális mágneses rezonanciás készülék segítségével (fMRI) vizsgálta önkéntesek agyi aktivitását, miközben egyéb információk közé keverve a biztonságos fényvédelemről mutattak nekik üzeneteket.

A tesztben részt vevő húsz fiatal férfit és nőt emellett kikérdezték arról, mi a véleményük a napfény elleni védekezésről, tervezik-e ilyen szerek használatát a következő héten. A kísérlet végén minden résztvevő ajándékcsomagot is kapott, melyben egyebek közt fényvédő készítményt is elhelyeztek.

Egy hét elteltével a kutatók meglepetésszerűen kikérdezték újra az önkénteseket arról, hogy az eltelt hét alatt használtak-e fényvédőt, a válaszokat pedig összehasonlították az agyi felvételekkel. Mint kiderült, a korábban elvégzett teszt után a résztvevők csak csak mintegy fele jósolta meg pontosan azt, hogy később fogja-e használni a kapott készítményeket. Ezzel szemben a felvételeken az egyik agyi terület aktivitása ennél pontosabban, az esetek háromnegyed részében jól megjósolta, mit tesz majd az egyén.

A kérdéses agyterület, a mediális prefrontális kéreg a saját magunkról való gondolkozásért, preferenciáinkért és értékeinkért is felelős. A szakemberek úgy vélik, megállapításaik hasznosak lehetnek a későbbiekben az emberek meggyőzése, különböző motivációs üzenetek eljuttatása szempontjából is.