Petefészek-átültetést ma a termékeny korszak meghosszabbítása miatt kerül sor – például korai menopauza miatt –, illetve olyan nőknél, akik kemoterápiás kezelés után szeretnék visszanyerni termékenységüket. Ilyenkor vagy a kezelés előtt lefagyasztott saját, vagy idegen donor szöveteit kapják meg. Az eljárás ma még nem tartozik a bevett transzplantációk közé, de sikerességét jelzi, hogy a beavatkozáson átesett nők közül többnek is született később gyermeke.

Állatkísérletek során japán kutatók felfedezték, hogy a petefészek-átültetés nem csak az állatok termékenységét adta vissza, de várható élettartamuk is nőtt. Kagava Noriko, a tokiói Kato Női Klinika kutatója és munkatársai idősebb, éppen ezért már szaporodásra képtelen kísérleti egérbe ültették át fiatalabb állatok petefészkeit.

A transzplantáción átesett egerek mindegyike a várható 548 napnál jóval tovább élt: a két petefészket kapott állatok 915, az egyet kapottak pedig 877 napig. Emellett az állatok viselkedése is „megfiatalodott”: újra érdeklődni kezdtek a hímek iránt, némelyikük párosodott, és utódot is fialt.

Kagava szerint az élettartam váratlanul észlelt meghosszabbodása az egereknél utalhat arra, hogy az átültetés esetleg a nőknél is eredményezhet hasonló hatásokat, az azonban még nem világos, hogy miként járul hozzá a transzplantáció az élet meghosszabbodásához.