A szakértők szerint a több órán át tartó ülés mindenképp káros, függetlenül a kalóriabeviteltől és a fizikai aktivitástól. Talán azért, mert a mozdulatlan izmok lassan elveszítik zsír-és cukorbontó képességüket, ami miatt nő a magas koleszterinszint és a cukorbetegség kockázata.
Már az ötvenes években felfedezték, hogy például a buszsofőrök körében kétszer nagyobb a keringési betegségek rizikója, mint mondjuk a postásoknál. Nemrég pedig fény derült arra, hogy a hosszadalmas ülés összefügg a metabolikus szindrómának nevezett tünetcsoporttal. A rossz munkahelyi szokások miatt fájdalom is kialakulhat, és kiegyenesedhet a hátgerinc alsó részének egészséges görbülete.
Ha valaki munka után mozog, az segít formában maradni, de nem jelent egyedül üdvözítő megoldást. Katy Bowman biomechanikai szakértő szerint a 8-12 órás ülés mellett egy óra sportolás kevés, a munkanap során több szünetet is kell tartani, kinyújtózni, sétálni, még ha csak 10 percre is. Ülés közben gyakran érdemes változtatni a testhelyzetet.
A testtartás a stressz és a feszültség elkerülése miatt is fontos – állítja Dr. Julie Côté, a McGill Egyetem kineziológus és testnevelési professzora. Côté, aki a munkahelyi ártalomként kialakuló vázizomzat-eltérésekkel foglalkozik, a Pilateshez és Alexander-módszerhez hasonló programokat ajánlja. Ezek amellett, hogy a koordinációra összpontosítanak, segítik a helyes testtartás elsajátítását, és a hajlékonyság megőrzését.
Pályát módosítani a legtöbbeknek nincs lehetősége, de az ülve töltött munkaidőt is lehet egészségesebbé tenni. Például a szék kicserélhető ergonomikusabb kialakításúra, vagy ülőlabdára, és Côté szerint az is hasznos, ha a szék mellett a munkafelület is állítható magasságú.
Azok, akik valóban fontosnak tartják, hogy eleget mozogjanak, az irodai munka végzése közben is sportolhatnak a Walkstation nevű, alacsony sebességfokozatú, asztallappal egybeszerelt futópadnak köszönhetően. Amikor az eszköz 2007-ben piacra került, sok cégnél kipróbálták, más vállalatok azonban nem díjazták az egészséges életmód ilyen megközelítését, mondván, hogy az eszköz kvázi az asztalhoz láncolja a dolgozót, ami helyett sokkal hasznosabb, ha néha szünetet tartanak és mozognak egy kicsit.