A szervezetünkben lévő zsírszövet nem egységes, barna és fehér zsírsejtek alkotják. Az elhízás a fehér zsír fölhalmozódását jelenti, a barna zsír viszont hőt termel: mozgás nélküli égetés melegíti az újszülötteket, vagy a téli álmot alvó állatokat.

A felnőtt ember testében igen kevés a barna zsír mennyisége. A fehér zsír viszont nem csak tárolja az energiát, hanem szerepet játszik az anyagcsere folyamatok szabályozásában is. Nagy jelentősége volna, ha lehetne befolyásolni a fehér zsír és a barna zsírszövet arányát.

Évekkel korábban voltak vizsgálatok, melyek állatkísérletek alapján azt jelezték, hogy a paprika csípős hatóanyaga, a kapszaicin fokozza a zsírsejtek energiafelhasználását. Ez arra utalt, hogy hatására a fehér zsírsejtek anyagcseréje, működése a barna zsírsejtekére emlékeztet.

Dzsong Von Jun koreai kutató és munkacsoportja ezt a kérdést vizsgálta kísérleti patkányokon. A fiatal állatok egy csoportja a szokásos patkánytápot, egy másik sok zsírt tartalmazó tápot, valamint kapszaicinnel dúsított vizet kapott. A harmadik kísérleti csoport a zsírdús étrendet fogyasztotta, de ivóvizükbe nem tettek kapszaicint.

Növekedésük során mindhárom csoportban a patkányok súlya nagyobb lett, de nem egyformán. A kapszaicin a sok zsírt tartalmazó étrend hizlaló hatását átlagosan nyolc százalékkal mérsékelte.

A kísérleti állatok zsírszövetének elemzése arra utalt, hogy a kapszaicin átalakítja a sejtek összetételét és tulajdonságait. A változások hatására a fehér zsírsejtek mind jobban hasonlítanak a barna zsírsejtekre. A barna zsírsejtek aktiválásával a fehér zsírsejtekben lévő kalória úgy elégethető, mintha csupán üzemanyag volna. A szervezet így ezt az energiát használja fel és nem csak a cukor égetéséből nyert energiával él.

Kínai kutatók azt is kimutatták, hogy a magas vérnyomású patkányok vérnyomása kapszaicin hatására csökken. Hangsúlyozzák, hogy Kína azon részén, ahol igen sok paprikát használnak, a magas vérnyomás lényegesen ritkább, mint ott, ahol kevesebb paprikát esznek.